L. Simon László - Szubjektív ikonosztáz

 A Nemzeti Kulturális Alap, valamint az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnökeként is ismert szerző könyvében az alkalmi jellegen túlmutató írások olvashatók, melyek többnyire esszéisztikus formában íródtak, így a kötet a szélesebb közönség figyelmére is számot tarthat. A fehérvári könyvbemutató alkalmával dr. Cser-Palkovics András polgármester is az érdeklődők figyelmébe ajánlotta a kiadványt.
A cikkben Videó található!
2012.06.12. 19:40 |
A Nemzeti Kulturális Alap, valamint az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnökeként is ismert szerző könyvében az alkalmi jellegen túlmutató írások olvashatók, melyek többnyire esszéisztikus formában íródtak, így a kötet a szélesebb közönség figyelmére is számot tarthat. A 376 oldalas könyvhöz Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója írt előszót. A fehérvári könyvbemutató alkalmával dr. Cser-Palkovics András polgármester is az érdeklődők figyelmébe ajánlotta a kiadványt.
 A Szubjektív ikonosztáz az elmúlt esztendők írásaiból nyújt egy csokornyi válogatást. Az első fejezetben olyan írások kaptak helyet, amelyek a kommunista diktatúra időszakára reflektáló műveket foglalnak össze. Többek között a vörös csillag problematikájával foglalkozik a vajdasági Szombathy Bálint, Erőss Istvánnak pedig azokkal a műveivel találkozhat az olvasó, amelyek a szocializmus időszakának panelépítészetét hozzák izgalmas módon párhuzamba ugyanezen korszak nagy számban elterjedt urnatemetőinek a panelek világát felidéző vizuális valóságával. Az Édesfagyökéren élő esztétikusoknak című részben olyan írások találhatók, amelyek valamilyen módon az avantgárd művészethez kapcsolhatók: L. Simon László itt többek között Kozma Lajos építészetéről, Tamkó Sirató Károly vagy Kassák Lajos művészetéről értekezik.
A harmadik fejezetben csak fotográfiáról szóló írások olvashatók, például az Ady Endre összes fényképét összegyűjtő E. Csorba Csilla-kötetről, majd a műfaj szélesebb dimenzióiról: a Magyar Fotográfiai Múzeum anyagáról, egy-egy fotóművészről (Gelencsér Ferenc és Péter Ágnes), illetve dinasztiáról (a székelyudvarhelyi Kováts család). A Kóda címet kapta a kötet zárófejezete. L. Simon László beszámolója szerint itt nem elemző írások olvashatók, hanem egy-egy műhöz vagy műegyütteshez írt, líraibb hangvételű munkák, amelyeket inkább a szépirodalom körébe lehet sorolni; a műalkotások írói-irodalmi megközelítései.
 dr. Cser-Palkovics András polgármester köszönetet mondott a szerzőnek, hogy a székesfehérvári irodalmi élet jeles képviselőjeként úgy döntött, hogy könyvbemutatójának első állomására a királyok városában kerül sor. „L.Simon László egyszerre kulturpolitikus és meghatározó szerzője a mai irodalmi életnek, ami nehez összeilleszthető feladatrendszert jelent. Amikor leírja őszintén, művészi értelemben azt, amit gondol a világról, akkor vállalja annak a kockázatát is, hogy a másik feladatkörében mindezt félreértelmezik. Mindez önmagában is értékválasztás: az, hogy valaki nem lehet úgy a közélet szereplője, hogy ne vállalná azt, amit gondol a világról. Azt kérem, hogy amikor kezükbe veszik ezt a kötetet, akkor tegyék mindezt azzal a rácsodálkozással, hogy mégiscsak van hitelesség, őszinteség a közéleti szereplőink között, ami azért is fontos, mert csak így tudjuk helyreállítani a közélet tisztaságát Magyarországon.” - fogalmazott a könyvbemutatón Székesfehérvár polgármestere.
A Szubjektív ikonosztáz című kötetet Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója is méltatta. Baán László szerint a könyv két dologról szól: magáról a képzőművészetről és természetesen a szerzőről. „Állandó visszatérő kérdés a könyvben a hagyomány és a modernitás viszonya. Az író közel akar vinni ahhoz a közönséghez, amely érti a modern alkotásokat. Olyan világba juthatunk el, amely egy kicsit az árnyékban lévő művészekre is reflektorfényt irányít. Az adott alkotókat és művészetüket a szerző úgy fedi fel, hogy kezdjük megérteni őket, elkezdjük látni, amit addig nem láttunk” — mondta. 

Kultúra

  1. XVI. Zenélő Kultúr Udvar

    Az Oskola utca 10. szám alatti, a Városi Képtár – Deák Gyűjteménynek is otthont adó belvárosi lakóház udvara adott otthon a Zenélő Kultúr Udvar programnak. A Fehérvári Polgárok Egyesülete immár XVI. alkalommal szervezte meg ezt a színekben és dallamokban gazdag rendezvényt, amelynek során a színpadon zenészek, énekesek, színjátszók váltották egymást, változatos műsort kínálva a közönségnek.

    2026.08.22.
  2. Fivérek a Díszudvaron

    A Székesfehérvári Királyi Napokon péntek este tartották a Fivérek című darab nyilvános főpróbáját. A Matuz János által írt és rendezett, a Szent István uralkodását követő évtizedekről, trónviszályokról szóló előadást az eső miatt félbe kellett szakítani. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelyének diákszínjátszói a kényszerű szünet után, nehezített körülmények között, de befejezték az előadást.

    2026.08.22.
  3. Kenyérszentelés Kisfaludon

    A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.

    2026.08.21.
  4. Kodály Zoltán: Háry János

    Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.

    2026.08.21.