-
A Verstábor mindennapjai
Az elmúlt évekhez hasonlóan a tábor nemcsak arról szólt, hogy Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, a líra egyik első számú magyarországi gondozója, valamint Ráckevei Anna és Rubold Ödön Jászai Mari-díjas színművészek társaságában és értő segítségével a fiatalok verseket tanultak és elemeztek. Milus Marianna beszédtanárnak hála elmélyíthették beszédtechnikájukat, vagy Lőrincz Beáta és Varga Zoltán, a Cédrus Táncegyüttes művészeti vezetőinek útmutatásával bensőséges kapcsolatba kerülhettek a népi kultúra táncos gyökereivel.
2026.08.01. -
Frissüljön fel a múzeumban!
Hűsölő és olvasósarokkal vár mindenkit a harmadfokú hőségriadó idején a Szent István Király Múzeum Rendház épülete a Fő utca 4. szám alatt. Miközben a frissítő vizet kortyolgatják, a vendégek a Vörösmarty Könyvtár olvasnivalóit lapozgathatják.
2026.08.01. -
Kérdezd a zeneszerzőt!
Lezárult az Alba Regia Szimfonikus Zenekar nyári koncertsorozata. A Kérdezd a zeneszerzőt! című esten a kortárs magyar egyházzene sokszínű világába kalauzolták el az érdeklődőket.
2026.07.31. -
Ozora Fesztivál
Több mint két évtizede várja a fesztiválozókat Ozora, azaz Igar-Dádpuszta. A különleges hangulatú esemény nemcsak a hazai, hanem a külföldi látogatók igényeit is kiszolgálja.
2026.07.30.
Kurátori tárlatvezetés lesz szombaton, a Beszélő dobozok rádiózástörténeti kiállításon
Nyáron nyílt meg a MNL Fejér Vármegyei Levéltárában a Beszélő dobozok című kiállítás, amely a magyar rádiózás történetét mutatja be, hangsúlyozottan annak székesfehérvári fejezetére, történetére.
Az emberiség számára a kezdetektől fogva fontos a hírek, információk lehető leggyorsabb eljuttatása az adótól a vevőig. Egy ragadozó vagy egy felfegyverzett törzs érkezésekor számított, hogy mennyi idő alatt tudott egy adott közösség reagálni – áll a Fejér Vármegyei Levéltár gyűjtésében, ahol a kommunikáció kezdeteit idézik fel a Beszélő dobozok kiállítás kapcsán. A távkommunikáció szerepe fokozatosan alakult át és értékelődött fel az elmúlt évszázadokban, évezredekben. Eleinte különböző hangjelzésekkel és optikai módszerekkel, mint harangozás vagy a füstjelek továbbították az információkat. Számított az is, hogy az információ módosult-e az átadás közben, akárcsak az, hogy a fogadó képes volt-e dekódolni az üzenetet. Jó példa az optikai Telegráfokra az indiánok füstjelzése, a Titanicról fellőtt vészjelzőrakéták, vagy a rendőrautó fényjelzése.
A távkommunikáció ugrásszerűen fejlődött a villamosenergiának köszönhetően. A Morse által készített távírószerkezet már 1844-ben működött, a későbbi, vezeték nélküli távíró pedig a rádiózás közvetlen előzményének tekinthető. A legelső rádiók a vezeték nélküli kristálydetektoros vevőkészülékek voltak, melyeket 1906-ban találtak fel. Az első rádióműsort 1914-ben sugározták a belgiumi Lackenben, majd 1921-ben az Egyesült Államokban, Pittsburgh-ben indult el az első, rendszeres rádióadás. A hazai rádiózás elődjének az 1893-ban megalakult Telefonhírmondó tekinthető, ennek készülékét Puskás Tivadar tervezte meg. A hírmondó a vezetékes telefon és a rádió ötvözeteként működött, miután a hírolvasó által bemondott hírek a telefonhálózaton, majd később a Telefonhírmondó vezetékein keresztül jutottak el a hallgatókig.
Az időszaki tárlat szeptember 16-ig, jövő szombatig látogatható a Szent István tér 2-3. szám alatti intézményben.
A különleges kiállításon szeptember 9-én, szombaton 15.00 órától kurátori tárlatvezetést tartanak, melyre szeretettel hívják az érdeklődőket! A belépés díjtalan.