-
Óramúzeum Fehérváron
A Kossuth utcában az Órajáték alatt található Óramúzeumot Kovács Jenő órásmester hozta létre a saját óra gyűjteményéből még 2009-ben. A patinás belvárosi épület földszintjén több száz, különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karórák, mellett még egy 17. századi toronyóra szerkezet is látható. A múzeumot ma az órásmester fia, Kovács András gondozza.
2025.12.04. -
Új műsor a Los Andinos Együttessel
Élőzenés koncertet ad a Los Andinos Együttes december 6-án, szombaton 18.00 órai kezdettel a Köfém Művelődési Házban. A Székesfehérváron alapított, több mint 40 éves múltra visszatekintő zenekar egy új műsorösszeállítással, pezsgő dél-amerikai muzsikákkal és az elmaradhatatlan kiváló hangulattal örvendezteti meg a közönséget.
2025.12.04. -
Koncert a jótékonyság jegyében
Hóangyal GondosKODO elnevezéssel idén is szervez jótékonysági koncertet a Kodolányi János Egyetem és a Szegényeket Támogató Alapítvány. Az december 11-i előadásból befolyt összeget az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ gondozásában élő, hátrányos helyzetű családok kapják.
2025.12.04. -
Új Partitúra
Kivételes adventi koncerttel folytatódott a Partitúra hangversenybérlet sorozat. Sugár Nátán dirigálásával Mozart operáival ismerkedhettek meg a fehérvári fiatalok.
2025.12.03.
Különleges ezüstkincs-leletet találtak a Szent István Király Múzeum régészei
Kincsesbánya határában terepi kutatást szervezett a Szent István Király Múzeum, a Közösségi Régészeti Program önkéntesei, a Vaskapu Vár Baráti Kör és Kincsesbánya közössége. Egy elfeledett Árpád-kori magánvár területén ezüstkincsek kerültek elő. A részletekről Kovács Loránd Olivér, a Múzeum szakmai igazgatója mesélt.
„Nagy meglepetésre egy bolygatatlan kincs került napvilágra. Mindenki azt gondolja, hogy az Árpád-kori kincsek egy jelentős része a tatárjáráshoz kötődik. Ebben az esetben egyelőre azonban úgy tűnik az előzetes terepi meghatározás alapján, hogy nem IV. Bélához, hanem V. Istvánhoz köthető az utolsó érme a kincsleletben, tehát már a tatárjárás utáni időszakban vagyunk.” – mondta el Kovács Loránd Olivér a Szent István Király Múzeum szakmai igazgatója.
A terepen 120 körüli érmét sikerült megszámolni, amik egy edény körül voltak elszóródva. A kerámiaedényben további ezüstérmék voltak elrejtve. A leletet a földből kiásva egy restaurátorműhelybe szállították. "Koncentrálódtak az érmék egymáshoz tapadva, kicsit visszafordulva. Ez utalhat arra, hogy ezek valaha esetleg egy erszényben vagy szütyőben voltak.” – emelte ki Döbröntey-David Szilvia fém-ötvösrestaurátor művész.
A restaurátorműhelyben többek között anyagösszetétel-vizsgálatot is végeztek szakemberek, ami során megállapították, hogy az érmék ezüstből készültek. Eddig közel 300 ilyen érme tartozik a kincshez, de még több darabot rejt a kerámiaedény. – mondta el kérdésünkre Döbröntey-David Szilvia fém-ötvösrestaurátor művész.
„Az in situ bontás mindig a legizgalmasabb feladat, hiszen itt arra is törekszünk, hogy a legtöbb információt megszerezzük a tárgyakról, akár a készítéstechnikával, akár pedig ezeknek az érméknek az elhelyezésével kapcsolatban. Abban reménykedünk, hogy esetleg az összetapadt érmék között találunk olyat, ahol szervesanyag-maradványt vagy szervesanyag-lenyomatot látunk.” – árulta el a folyamatról a restaurátor.
A különleges kincsleletet restaurálást követően a nagyközönség számára is bemutatja a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, és a kutatás folytatását is tervezik.
