-
Királyi Napok augusztus 14-e és 23-as között
Az augusztus 20-ai négynapos hétvégéhez igazodva idén egészen augusztus 23-ig várja a látogatókat a Szent István ünnepe köré szervezett összművészeti fesztivál, a Székesfehérvári Királyi Napok. A történelmi főváros legfontosabb, augusztus 14-én kezdődő kulturális eseményéről Lehrner Zsolt alpolgármester és Igaz Krisztina, a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ szakmai vezetője tartott ismertető sajtótájékoztatót.
2026.04.17. -
Tudományos konferencia
A második világháborút követő időszakban bekövetkezett államosítás lesz a fő témája annak a tudományos konferenciának, amelyet április 21-én, kedden 10 órakor rendeznek meg a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltárában.
2026.04.17. -
Országos döntőre készülnek
Országos megmérettetésre készülnek a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium fúvósai, akik a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban adtak koncertet.
2026.04.17. -
Lepketánc
Kivételes koncertnek lehettek tanúi az Aranybulla Könyvtár vendégei. Városunk ikonikus duója a Hungarikum Együttes és meghívott vendégük Végh Gyula megzenésített versekkel köszöntötték a Költészet Napját.
2026.04.17.
Krisztus Szent Szege – díszes apácamunka lett a Hónap Műtárgya
Egy 19. században készült, díszes „mini oltár”, Krisztus Szent Szege lett áprilisban a Hónap Műtárgya a Szent István Király Múzeumban. Az alkotás ingyenesen megnézhető a Rendház épületben.
2026.04.07. 08:47 |
A Szent István Király Múzeum Néprajzi Gyűjteményéből származik az az ereklyeutánzatos alkotás, amit a múzeum áprilisban a Hónap Műtárgyának választott.
A sorozatban most bemutatott tárgy 1927-ben került a múzeum néprajzi gyűjteményébe a székesfehérvári Soós Sándorné ajándékozása révén.
A Múzeum Fő utcai Rendház épületében április 1-től ingyenesen megnézhető apácamunka a 19. században készült és a magánáhítat tárgya volt. Helye a szoba központi részén, a „szent sarokban” lehetett. Az apácamunkák vagy kolostormunkák finom, aprólékos, díszített vallási tárgyak, egyfajta mini oltárok, amelyeket magánáhítathoz (otthoni imádsághoz, elmélkedéshez) használtak, elterjedésük a barokk ereklyekultuszban gyökerezik.