Az előzetes várakozásnak megfelelően alakultak idén a ponthatárok: a legtöbb helyen jóval az eddigi maximum 120 pont fölé kúsztak az értékek. Egyvalami azonban nem változott: 2005-ben is jogra, orvosira és közgazdaságtanra volt talán a legnehezebb bekerülni.
A Kodolányi János Főiskolán a kommunikáció-német szakra a legmagasabb, 130 a ponthatár, a legalacsonyabb pedig az intézményi kommunikátor szakra, ott mindössze 60 pont kell a bejutáshoz.
A tavalyi „ponthatárlecsúszás" után idén – a felvételi illetve az érettségi rendszer megváltozása következtében – az egekbe kúsztak a ponthatárok. Tavalyig 120 pont volt a maximálisan szerezhető pontszám, amelyet nyelvvizsgákkal lehetett megspékelni, most azonban több lehetőség volt az esélyek javítására. Nem egy helyen a minden pluszpont beszámításával kialakított maximális pontszámot kellett teljesíteni a bejutáshoz: az ELTE Bölcsészettudományi Karának latin-német szakára például 144 ponttal lehetett bekerülni, de a kommunikáció-német szakon is 141-et kellett minimálisan teljesíteni, sőt az arab-spanyol és a cseh-néprajz szakokon is minimálisan 130 pontot várt el idén az ELTE.
Továbbra is jog, közgáz, építészmérnöki a sláger
Továbbra is népszerűek a jogi és közgazdaságtudományi szakok, így nagyobb konkurenciával kell megküzdenie annak, aki be akar kerülni. A Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán állami finanszírozott, nappali alapképzésben az vehet részt a 2005-ös tanévtől, aki legalább 139 pontot ért el. Ez elég nagy ugrás az elmúlt évhez képest, hiszen 2004-ben 101 pont is elégséges volt a bejutáshoz. A csúcshoz közelített viszont 2005-ben a pár éve indult nemzetközi kapcsolatok szak: itt 142 a ponthatár.
Az ELTE Jogi Karán is hasonló mértékű pontemelkedés volt tapasztalható. Tavaly nagy meglepetésre 100 pont alá ment a limit: már 99-cel ősztől meg lehetett kezdeni a jogi tanulmányokat. Idén azonban mind az államilag finanszírozott, mind a költségtérítéses képzéshez minimálisan 135 pontot kellett teljesíteni. A maga módján a kar másik szakja, a politológia is szárnyalt: a tavalyi, a minimálisnál egyetlen ponttal magasabb 73-as bejutási küszöb 2005-ben százra emelkedett.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán alacsonyabbra tették a lécet: ott 128 volt a bejutási küszöb. Azonban ez is messze meghaladja a tavalyi 86-os ponthatárt. A magas pontok ellenére is van lehetőség szerényebb követelmények mellett jogot hallgatni: a Széchenyi István Egyetemen a levelező képzésre mindössze 76 pontot kellett vinni.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnöki szakán idén 131 volt a ponthatár, ami a fenti tendenciát nézve reális, hiszen előző évben 117 pontot, tehát maximum-közeli értéket kellett teljesíteni.
Beleerősített az orvosi és a pszichológia
Drasztikusan megnőtt a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán is a ponthatár: a tavalyi 110 helyett idén már 135-öt kellett teljesíteni. Így amíg tavaly még megengedett volt egy-egy rosszabb érettségi osztályzat, vagy a nyelvvizsga hiánya, idén már keményebbek a voltak a követelmények.
Az utóbbi évek nagy feltörekvője a pszichológia szak. A terület népszerűsége a ponthatárokban is megmutatkozik: nappali, államilag finanszírozott képzésre 138, míg költségtérítésesre 140 ponttal lehetett bekerülni idén.
Továbbra is minimum szint
Vannak persze intézmények, amelyek mindezek ellenére megelégednek a minimális, vagy ahhoz köztelítő pontszám teljesítésével is. Az ELTE BTK-n például már 76 ponttól lehet eszperantó nyelvtanárnak tanulni, de ugyanennyit kell teljesíteni a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakára is. A nagy pontmegugrások ellenére vannak az árral szemben úszó szakok is: szintén a Képzőművészeti Egyetem festő szakán most csak 76 pontot kellett teljesíteni a tavalyi 78-cal szemben. Volt azonban, ahol még ezt a határt sem kellett átlépni: a Berzsenyi Dániel Főiskola Természettudományi Főiskolai Karán már 60 ponttól lehet műszaki informatikai mérnökasszisztensnek tanulni.