-
Zenés monodráma Cserháti Zsuzsáról
Október 9-én, pénteken 18 órától egy különleges előadás keretében Jónás Andrea zenés önvallomásban állít emléket példaképének, mesterének és barátjának, Cserháti Zsuzsának. A hányattatott sorsú ikon emlékére Topolcsányi Laura Hamu és gyémánt című szerzeménye nyomán Németh Dóra írt megrázó és felemelő darabot.
2026.10.07. -
Kurátori tárlatvezetés
Újabb kurátori tárlatvezetést rendeznek a Metszéspont című kiállításban 2026. október 8-án, csütörtökön 16.00 órai kezdettel. A Csók István Képtárban Schrenk Rita Anna és Szűts Angéla kurátorok, valamint Varga Gábor Farkas grafikusművész és Tóth Adrien tervezőgrafikus számít az érdeklődők figyelmére.
2026.10.07. -
Határon Túli Magyar Irodalom Napjai
A Vörösmarty Társaság ebben az esztendőben is megrendezte a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait. A Kossuth utcában két napon át ezúttal az Erdélyi Helikon történetére tekintettek vissza.
2026.10.06. -
Bizonyosság
Új képzőművészeti kiállításnak adott otthont a Zsolt utcai Közösségi Szalon. Simon Gyöngyössel az alkotóval az est házigazdája Zemlényi Katica beszélgetett műveiről.
2026.10.06.
Köztéri kiállítás a nagy háborúról
Székesfehérvár első világháborús szerepvállalását mutatja be a köztéri tablókiállítás a Városház téren. A „Kik acél falakként állották a vártát, orosz ingovány s Doberdó tetején” című szabadtéri tárlat augusztus végéig látható.
2015.05.29. 13:38 |
Székesfehérvár első világháborús szerepvállalását mutatja be az a köztéri tablókiállítás, melyet pénteken nyitottak meg a Városház téren. A Városi Levéltár és Kutatóintézet, valamint Székesfehérvár Önkormányzata a tárlattal tiszteleg a hősök előtt a Nagy Háború (1914-1918) századik évfordulója alkalmából.
A „Kik acél falakként állották a vártát, orosz ingovány s Doberdó tetején” című szabadtéri tárlat – a tavaly nyári Ybl Miklós-kiállításhoz hasonlóan – tablókon ismerteti a város közönségével az első világháború főbb eseményeit, amelyek valamilyen módon köthetőek a székesfehérvári katonai alakulatokhoz. A tárlat gerincét alapvetően a városunkban szolgált gyalog- és huszárezredek harci cselekményeinek leírása alkotja. Emellett bemutat olyan más egységeket is, amelyek a harcok ideje alatt Székesfehérváron állomásoztak.
Az anyag az első harci cselekményektől (1914 augusztusa) az Olaszország hadba lépéséig (1915. május 23.) tartó időszakot öleli fel. Olyan, a hadműveletek végkimenetelét meghatározó, sorsfordító csatákról és ütközetekről kapnak információt az érdeklődők, amelyekben közvetlenül részt vettek a székesfehérvári katonai alakulatok. A tárlat szól a limanowai csatáról, a császári és királyi 10. és 13. Huszárezred hősies helytállásáról, a Kárpátokban folyt küzdelmekről, a gorlicei áttörésről és az azt követő üldöző harcokról, amelyekben a Magyar Királyi 17. Honvéd Gyalogezred és a Császári és Királyi 69. Gyalogezred katonái jeleskedtek. Továbbá kitér a Magyar Királyi 17. Népfelkelő Gyalogezred szerb fronton véghezvitt tetteire.

Az augusztus végig látogatható kiállítás megnyitóján Csurgai Horváth József, a Levéltár igazgatója és dr. Cser-Palkovics András polgármester az emlékezés kötelességére hívták fel a figyelmet.
A kiállítás pénteki megnyitóján a Magyar Honvédség 32. Nemzeti Honvéd Díszegység Különleges Díszelgő Csoportja tartott bemutatót, majd Csurgai Horváth József, a szervező Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket. A tárlat rövid bemutatása után az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet: „Úgy gondolom, hogy Székesfehérvárnak és a város egész közösségének is kötelessége megemlékezni az I. világháború fehérvári halottairól, áldozatairól, hiszen a székesfehérvári alakulatok mintegy fele veszett oda. Alig van Fehérváron család, aki nagyapját, dédapját, vagy ükapját ne küldte volna kénytelenül a frontra. Nekik kívánunk emléket állítani!”
Ugyancsak az emlékezés kötelességéről beszélt köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester: „Fontos, hogy Székesfehérvár ne csak szavakban, hanem tetteiben is legyen katonaváros, és ehhez hozzátartozik az emlékezés a hőseinkre és a tiszteletadás akár egy kiállítás keretében is. Tudjuk, hogy ez a város minden világégésben nagyon sokat szenvedett közvetlenül, és nyilvánvalóan gyermekein és fiain keresztül is… Akik katonaként elmentek, sok esetben nem tértek vissza. Mellettük emlékeznünk kell azokra a családokra is, akik szeretteiket vesztették el. Gondoljunk csak bele, milyen volt egy férjet, egy unokát, egy édesapát elengedni annak a tudatában, hogy talán soha nem fogja őt a családja viszontlátni. Ezért kötelességünk, hogy a századik évfordulón, majd évről évre nézzük meg, mit tudunk tenni az emlékeztetés érdekében. Legyen mindig egy figyelmeztető jelünk arra, hogy mi nem történhet meg a következő évszázadok, évezredek során!”
A köszöntőket követően Horváth Péter, a kiállítás szerkesztője részletesen bemutatta a kiállított tablókat, majd az Alba Regia Táncegyüttes és a Kákics együttes közreműködésével zárult az esemény.
A „Kik acél falakként állották a vártát, orosz ingovány s Doberdó tetején” című szabadtéri tárlat augusztus végéig látható a Városház téren.



