Közgyűlés - elfogadta a város 2023-as költségvetését Székesfehérvár képviselőtestülete

Több hónapos előkészítés után került a testület elé a város 2023-as költségvetése, melynek stabilitásához és biztonságához nagyban hozzájárult az önkormányzat intézményeinek és vállalatainak takarékos gazdálkodása. A testület végül nagy többséggel fogadta el a büdzsét. Az idei év első közgyűlésén egy perces néma felállással emlékeztek meg a képviselők a tavaly decemberben elhunyt Viniczai Tibor alpolgármesterről.
2023.02.10. 12:27 |
Közgyűlés - elfogadta a város 2023-as költségvetését Székesfehérvár képviselőtestülete

A 2023-as költségvetés közel 104 milliárd forintos bevételi-kiadási főösszeggel számol.

A legfontosabb tétel a 31.75 milliárdos saját önkormányzati bevétel, ennek nagy részét a 23 milliárd forintot meghaladó, rekordmértékű helyi iparűzési adó teszi ki – ilyen mértékű iparűzési adóbevétele korábban megközelítőleg sem volt korábban az Önkormányzatnak. Székesfehérvár polgármestere Cser-Palkovics András a közgyűlésen is köszönetét fejezte ki a gazdasági szereplőknek, vállalkozásoknak és az ott dolgozóknak, akik a munkájukkal bevételhez, fejlesztési és üzemeltetési forrásokhoz juttatják a várost.

Magánszemélyeknek továbbra sem kell helyi adót fizetniük Székesfehérváron.

Az önkormányzati bevételekhez tartozik továbbá a 4,05 milliárd forint építményadó és a 60 milliós idegenforgalmi adó is. Állami forrásból közel 10 milliárd forintot kap a város működtetésre, a hazai és uniós projektek finanszírozása 21 milliárdot tesz ki.

Farkas László a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elfogadásra javasolta a büdzsét, mint ahogy ezt a bizottság is tette. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei költségvetés elkészítése rendkívüli körülmények között zajlott, hiszen a háború egyik következménye, hogy nagyon nehéz helyzetbe kerültek az ország önkormányzatai is. A takarékossági intézkedéseknek és a bevételek növelésének köszönhetően azonban egy konszolidált és stabil költségvetés állt össze. Kiemelte, hogy a város gazdasága rendkívül jól teljesít és rekord nagyságú mintegy 23 milliárd forintos iparűzési adóval számol az önkormányzat. Hangsúlyozta, hogy jelentős összeg jut a béremelésekre, ami közel kétmilliárd forintos többletköltséget jelent a költségvetésnek, továbbá megjegyezte, hogy Fehérváron magánszemély továbbra sem fizet helyi adót.

Márton Roland arról beszélt felszólalásában, hogy nehéz költségvetést tervezni ebben az évben és sok olyan tényező van, ami miatt szűkül az önkormányzat mozgástere. Mint mondta az elvonások és az energiaárak miatt megnövekedett költségek teszik nehézzé a tervezést. Idén 6.6 milliárd forintnyi szolidaritási adót kell majd fizetnie a városnak, ami rendkívüli módon szűkíti az önkormányzat mozgásterét. Beszélt arról is, hogy „a reálbérek megtartása nagyon fontos, mert a város humánerőforrására vigyázni kell. Dolgozzunk együtt a következő hónapokban azért, hogy legyen erre forrás.” Kérte, hogy a költségvetés végrehajtása során ez legyen az egyik prioritás.

Fazakas Attila önkormányzati képviselő hozzászólásában további egyeztetést javasolt a vállalkozókat érintő építményadóról.

Molnár Tamás önkormányzati képviselő kiemelte, hogy a nehézségek ellenére kijelenthető, hogy stabil a 2023-as költségvetés és az a munka, ami a büdzsé összeállításakor folyt példamutató. Mint mondta "konstruktívan együttműködve ebben az évben is biztonságosan tudjuk működtetni Székesfehérvárt."

Juhász László önkormányzati képviselő kiemelte, hogy a kormányzati támogatásokhoz képest jelentősen kevesebb a Székesfehérvárra érkező EU-s fejlesztési forrás. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedek után nagy mértékben megváltozott az életünk a Covid és a háború következményei által. Kiemelte, hogy egyértelműen biztosítja a stabil működést a 2023-as költségvetése a városnak, de „százezer fehérvári, százezer módon alkotná meg a költségvetést. Ami a legfontosabb azonban, hogy sikerült a legoptimálisabban összeállítani a büdzsét.”

Szigli István hangsúlyozta, hogy „ne feledkezzünk meg azokról a városrészi fejlesztésekről sem, amik nem képezik részét a költségvetésnek, mert más egyéb forrásból épülnek.”

Rácné Földi Judit elmondta, hogy a város gazdasági ereje által megtermelt iparűzési adó stabilitást és biztonságot ad. „Van olyan ellenzéki javaslat is, ami beépült az idei büdzsébe. Sokszor máshova tennénk a súlypontokat, de stabil a büdzsé és kifejezetten örülök, hogy a bölcsődék és óvodák működése is biztosított.”

A keretekhez igazodunk és ebben a mozgástérben tudunk stabilitást teremteni – mondta Cser-Palkovics András polgármester. „Nagyon örülök annak, hogy több mint nyolcvan százalékos többséggel fogadta el a testület a büdzsét és a költségvetés vitájában is mindenki elismerte, hogy stabil, biztonságos működést biztosít és jelentős fejlesztéseket is tartalmaz.”

Mint kiemelte jelentős támogatást kapunk ehhez az állami költségvetésből és EU-s fejlesztési forrásokból, de a legnagyobb fejlesztési részt a fehérvári vállalkozók és dolgozók munkája révén és a helyi adóbevételekből tudunk elvégezni. "Úgy érzem, hogy nehéz a körülmények között megalkotott, de a stabil és biztonságos működés alapját biztosító büdzsét év közben minden bizonnyal többször kell majd módosítani, hiszen az általunk elképzelhető legnagyobb költségre állítottunk be minden kiadást, ami azt eredményezheti, hogy emelkedhetnek a tartalékok és ezáltal lesz lehetőségünk további olyan döntésekre, ami az intézményi dolgozók béréről, vagy az ingatlanadó csökkentéséről szól."

A 2023-as költségvetést 17 igen, 4 nem szavazattal fogadta el a város képviselő testülete.

A kiadások legnagyobb tételeként működtetésre közel 44 milliárdot költ idén a város, ami jelentős emelkedés az előző évekhez képest, az energiaárak alakulása és az infláció miatt. Ebből a város által befizetendő szolidaritási hozzájárulás 6,6 milliárd forint lesz. Fejlesztési, felújítási célokra 50,7 milliárddal számol a költségvetés – ez tartalmazza a már folyamatban lévő és idén is zajló, valamint az idén újként elkezdődő és a későbbiekben befejeződő beruházásokat is, mint például a multicsarnok, az iskolafelújítási program, a kerékpárutak építése és a Fehérvár Tüdeje program. Az 50,7 milliárd jelentős részét a 39,4 milliárd forintos állami forrás teszi ki, emellett szerepel a tervezeteben az előző európai uniós fejlesztési ciklusból származó 6,8 milliárd és önkormányzati forrásból 3,9 milliárd forint is.

Meghosszabbították a Székesfehérvári Veszélyhelyzeti Lakásfenntartást segítő Települési Támogatás Programot

A Székesfehérvári Veszélyhelyzeti Lakásfenntartást segítő Települési Támogatás Program célja, hogy kifejezetten azokat segítse, akik a legnehezebb anyagi helyzetben vannak és a legkiszolgáltatottabbak az energiaár változásainak. A rendelet módosításával és meghosszabbításával a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás iránti kérelmek 2023. február 28. helyett – igazodva a téli fűtési időszak végéhez – 2023. április 30-ig lehetséges, továbbá a 2023. február 20-ig már megállapított szociális ellátásra való jogosultság is meghosszabbodik 2023. április 30-ig.

Mentesülnek idén is a közterület-használati díj megfizetése alól a vendéglátóhelyek

A koronavírus-járványt követően a drasztikus energia-áremelkedés következtében ismét nehéz helyzetbe kerültek a vendéglátóiparban tevékenységet végző vállalkozások, és ennek következtében ez területen dolgozó munkavállalók. Az önkormányzat a vállalkozások életben maradása, a munkahelyek megőrzése érdekében igyekszik csökkenteni az ágazat terheit. Ennek érdekében a városban működő vendéglátóhelyek kitelepülései a 2023-as évben 10 hónapra mentesülnek a közterület-használati díj megfizetése alól.

Elfogadta a testület az önkormányzati vállalatok, cégek üzleti terveit

Az üzleti terv elfogadásával a tulajdonos a társaságok 2023-as működésének, gazdálkodásának kereteit határozza meg. Elfogadta a testület a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft., a Székesfehérvári Városfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft., a Székesfehérvári Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft., a Prosperis Alba Kutatóközpont Nonprofit Kft., az Önkormányzati Informatikai Központ Nonprofit Kft., a Fehérvár Médiacentrum Kft. és az Alba Airport Fejlesztő és Üzemeltető Kft. üzleti tervét.

Változások a bölcsődei és óvodai intézményhálózat működésében

A sajnos folyamatosan csökkenő gyermeklétszám miatt a Szeder Bölcsőde kifutó rendszerben befejezi működését, míg a Szivárvány Óvoda a Napsugár Óvoda tagintézményeként, a Püspökkertvárosi Tagóvoda pedig a Gyöngyvirág Óvoda tagintézményeként működik majd szeptembertől. Székesfehérvár Önkormányzata fenntartásában jelenleg 5 bölcsőde és 1 mini bölcsőde működik, ez egészül ki szeptembertől a Maroshegyen most épülő új bölcsődével. Sajnos a kapacitások egy része kihasználatlan, a 452 férőhelyből 51 üres. Az óvodák esetében még jelentősebben érzékelhető a gyermeklétszám-csökkenés, a 2725 betöltött óvodai férőhely egyötöde, azaz 559 üres a városi fenntartású intézményekben. Olyan működést tudunk biztosítani a bölcsődékben és óvodákban, ami a gyermekek nevelését szolgálja – mondta a döntéssel kapcsolatban Rácné Földi Judit önkormányzati képviselő.

Bővül a térfigyelő kamerarendszer Székesfehérváron

A város területén jelenleg 238 térfigyelő kamera működik, melyek képeit 2013. június 1-jétől a Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyelete figyeli. Hamarosan az alábbi helyeken újabb kamerákkal bővül a térfigyelő kamerarendszer.

  • Várkörút 17. mellett
  • Országzászló tér – Bástya utca sarok
  • Szekfű Gyula utca 9.
  • Fórum tér 1.
  • Vörösmarty tér 12. előtti park
  • Hargitai utca 1. mellett
  • Hargitai utca 7. mellett
  • Szilvamag utca 93/B.
  • Kaszap István utca 6.
  • Városház tér 1.

Fedett krékpártárolók épülnek önkormányzati tulajdonban lévő területeken

A vasútállomás előtti téren három, egyenként minimum harminc kerékpár befogadására alkalmas, kétszintes tároló lesz és a Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola mellett, a Deák Ferenc utca felöli területre ugyancsak telepítenek fedett biciklitárolót. A Piac téren, a McDonald’s parkoló előtti részen, továbbá a Rákóczi út elején, a Panorama Offices előtt zöldtetővel épül új kerékpár tároló.