Kiskirályok nagy csatája Fehérvár mellett Fövenynél - dr. Szabados György előadása

„Ízes, krónikás beszámoló nem maradt fenn az 1274 szeptemberében Fehérvár mellett vívott csatáról, amelyben az oligarchák csaptak össze; eladásom látlelet egy folyamatról, amely a XIII. században a központi hatalom meggyengüléséhez vezetett.” - fogalmazott előadása bevezetőjében dr. Szabados György, történész, a Szent István Király Múzeum munkatársa.

Előzmények - az események rendje 1272-ig

1208. II. András oklevele: " a királyi felség bőkezűségét semmi nem szoríthatja határok közé, az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség."

1216. a legfőbb méltóságok betöltői báróknak kezdik magukat hívni.

1235-1242. IV. Béla konzervatív politikája, ami tömeges birtokvisszavételt jelent. IV. Bélára ezért haragudtak a főnemesek, a "legjobbkor", a tatárjárás küszöbén. Mindez politikája feladására késztette.

1242 után mérsékelt és feltételes birtokadományozásba kezd, feltétel kővár építése, így a haderőreform csak királyi feladat volt; ez jelentette a Csákok, Kánok, a Ákosok, Abák, Kőszegiek tartományúri magánhatalmának alapját.

1246. Babenberg (Harcias) Frigyes osztrák herceg hátba támadja Bélát, de elesik a magyarok elleni csatában. Ezt követően háború tör ki Csehország és Magyarország közt az osztrák hercegség birtoklásáért.

1260-1270. Trónviszályok IV. Béla és V. István közt. Béla 1262-ben bevezeti az ifjabb királyság intézményét, László trónörökös hatalmának biztosítására.

1270. a IV. Béla-párti előkelők II. Ottokár cseh királyhoz pártolnak.

1272. Gutkeled Joachim foglyul ejtette László trónörököst, aki nemsokára mint 10 éves gyermekkirály került trónra.

Kőszegi Henrik 1272-ben meggyilkolja Macsói Béla herceget, IV. Béla király leányági unokáját - tette büntetőjogi következmények nélkül marad, állandósul a Csákok és a Kőszegiek rivalizálása. A főúri csoportok között nagy versengés támadt az országos, udvari és helyi méltóságok betöltéséért. Jól mutatja a kor átmeneti jellegét, hogy bár a főurak célja a királyi hatalomtól való függetlenedés volt, a harc mégis a központi hatalom tisztségeiért folyt. Csák nembéli idősebb Máté - mintegy önálló külpolitikát folytatva 1273-ban rátámadt Stájerországra és Karintiára, valamint Ausztriára és Morvaországra, mire II. Ottokár cseh király bosszúból Magyarország nyugati részén több várat is megszáll (Pozsony, Sopron, Moson, Óvár - 1277-ig maradnak a birtokában).

Az 1273-as esztendő folyamán a  kormányzati hatalom a Kőszegi-Gutkeled párt kezére jut, ez odáig fajul, hogy a "párt" elfogja László királyt, Erzsébet anyakirálynét, majd az ő kiszabadulásuk után András herceget, László király öccsét. A dinasztia védelmének örve alatt Csák párt visszatér a hatalomba.

1274. szeptember 26-29 között a Székesfehérvár melletti Fövenynél Csák Péter győzelmet arat, Kőszegi Henrik elesik. Csák párt kormányzati befolyásának hozadéka IV. László és Habsburg Rudolf német-római király szövetséget köt II. Ottokár cseh király ellen. A következő esztendőben a Csákok sikertelen támadást hajtanak végre a király ellen júliusban Fövenynél, befolyásuk csökken. Csák Péter feldúlja Veszprémet, ahol Kőszegi Henrik fia, Péter a püspök. Elpusztítják a káptalani iskolát, ezzel hitelüket vesztik.

Az 1278. augusztus 26-án vívott Morvamezei csatában IV. László és Habsburg Rudolf győzelmet arat, II. Ottokár, cseh király meghalt. Később IV. László sikertelen hadjáratot vezetett a Kőszegiek ellen. 1284-ben kénytelen békét kötötni velük. 1290. július 10-én IV. Kun László magyar királyt aztán a sors szeszélyének következtében azok gyilkolták meg, akiket a legjobban szeretett, azaz néhány kun harcos.