-
Nagy Judit az ÖKK Podcastban
Székesfehérvár utcáin időről időre megelevenedik a történelem. Nyáron az Árpád-házi királyok fenséges sora lepi meg a Belvárosban járókat, a város terein, ligeteiben híres ütközetek, csatajelenetek részesei lehetünk, vagy a Nemzeti Emlékhely mellett, fellapozva az Élőképes Krónikát, jelenik meg legendás történetben Estefán király és udvara.
2026.04.01. -
Kiállítások húsvétkor
Rendkívüli ünnepi nyitvatartásra váltanak a Szent István Király Múzeum kiállítóhelyei a húsvéti hosszú hétvégén. A legtöbb intézmény pénteken, vasárnap, hétfőn zárva tart és csak szombaton nyit ki, azonban a Rendház épület kiállításai és a Gorsiumi Régészeti Park vasárnap is látogathatóak. A Pelikán Galéria viszont nem nyit ki a négy nap alatt.
2026.04.01. -
Megújult a Bösendorfer
Felújították a Hermann László Zeneiskola Bösendorfer zongoráját. A hangszert egy koncert keretében vehették birtokba az intézmény diákjai és tanárai.
2026.04.01. -
Viktória
Hosszú idő után visszatér az operett műfaj a Vörösmarty Színházba. Dolhay Attila és Ferenczy-Nagy Boglárka rendezésében mutatják be Ábrahám Pál: Viktória című művét.
2026.03.31.
Királykúti esték: 200 éve született Madách Imre
Madách Imre születésének kétszázadik évfordulójára emlékezünk idén, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját számos kulturális esemény – kiállítás, előadás – idézi meg az év során.
Az Alsósztregován született költő, író, ügyvéd és politikus fő műve, Az ember tragédiája nyomán az egyik legismertebb drámaszerzőnk: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál” – a szállóigévé lett citátumról jó eséllyel sokan tudják, honnan származik. A Tragédiát számos nyelvre lefordították, színpadi változatát Magyarországon és külföldön is rendszeresen műsorra tűzik. Az alkotás megírása óta sem veszített aktualitásából, a darabnak számos kortárs feldolgozása létezik filmen és színpadon is. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Az ember tragédiája 2.0 című előadásában például négy kortárs szerző „gondolta tovább” Madách által felvetett kérdéseket.
Az anyanyelve mellett hat idegen nyelven (német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög) tudó Madách fő műve mellett több más drámát is írt, és lírikusként is ismerték, korának irodalmát és költészetét jól ismerő, művelt ember volt. A pesti egyetemen a bölcsészet után jogot hallgatott, ügyvédi vizsgát tett, közpályán dolgozott. A szabadságharcban életét végigkísérő szívbaja miatt tevékenyen nem tudott részt venni, mégis börtönbe került egy évre, mert csesztvei birtokán szabadságharcosokat rejtegetett. A fogság idején házassága, felesége hűtlensége miatt tönkre ment, a csalódás évekre meghatározta kedélyállapotát. Történelmi, filozófiai tanulmányokat, politikai szatírákat írt, megírta Mózes című drámáját, és 1859-60-ban végleges formába öntötte a Tragédiát, amelynek megjelenése után a Kisfaludy Társaság tagjává választotta Madáchot: ez volt az egyetlen nyilvános ünneplés, amelyben a költő életében részesülhetett.
A Királykúti esték szeptember első őszi alkalmán a Fehérváron gyakori vendég Praznovszky Mihály tart előadást Madách Imre munkásságáról. A korábban a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójaként tevékenykedő irodalomtörténész az egyik legjobb ismerője a magyar drámairodalom kiemelkedő szerzőjének, számos tanulmányban publikálta a vele kapcsolatos kutatásainak eredményét.
A Királykúti esték szeptember 14-én, csütörtökön 18 órai kezdettel várja az érdeklődő közönséget a Királykút Emlékházban, a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ, valamint a Vörösmarty Társaság közös szervezésében. A részvétel ingyenes.