-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Kilencmillió lakosa lesz Magyarországnak 2050-ben
Kilencmillió lakosa lesz Magyarországnak 2050-ben a demográfusok egybehangzó véleménye szerint - közölte Tóth Pál Péter szociológus-demográfus az Aktív Társadalom Alapítvány (ATA) sajtóbeszélgetésén, amit a Rural In uniós kutatási program lezárása alkalmából tartottak szerdán Budapesten. Az alapítvány részt vett a 2005 és 2007 között az Európai Bizottság által támogatott Rural In projektben, amelynek célja a demográfiai folyamatok, ezen belül is elsősorban a migráció társadalmi hatásainak elemzése volt.
2007.04.26. 07:53 |
Kilencmillió lakosa lesz Magyarországnak 2050-ben a demográfusok egybehangzó véleménye szerint - közölte Tóth Pál Péter szociológus-demográfus az Aktív Társadalom Alapítvány (ATA) sajtóbeszélgetésén, amit a Rural In uniós kutatási program lezárása alkalmából tartottak szerdán Budapesten. Az alapítvány részt vett a 2005 és 2007 között az Európai Bizottság által támogatott Rural In projektben, amelynek célja a demográfiai folyamatok, ezen belül is elsősorban a migráció társadalmi hatásainak elemzése volt.
A Spanyol Vöröskereszt által koordinált programban Magyarország mellett Spanyolország, Ausztria, Németország, Olaszország, Románia és Finnország vett részt.
A kutatásokból az derül ki, hogy a gazdasági fejlődés vonzza a migrációt - mondta el Hablicsek László, a KSH népességtudományi kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Példaként hozta fel Írországot, ahol ezen a téren a ,60-as években még mínusz egymilliós volt az "egyenleg", ami az ezredfordulóra plusz egymilliósra változott.
A kutatásokból az is kitűnt, hogy az EU régi 15 tagállamába a ,60-as évek óta 15 millióval többen vándoroltak be, mint amennyien onnan elvándoroltak.
Hablicsek László kiemelte, hogy a "régi" unió a ,60-as évek óta összességében 63 millió fővel gyarapodott, ebből a születési többlet 48 millió, a bevándorlás pedig 15 millió fő volt.
Ugyanakkor az adatok szerint a ,90-es években a népesség száma az unió régi 15 tagállamában 14 millió fővel gyarapodott, ebből viszont már 9 millió a nemzetközi vándorlásnak köszönhető.
A népességtudományi intézet igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a migráció ilyen arányú megváltozásának nemcsak gazdasági, hanem demográfiai hatásai is vannak. A pozitív hatások között lehet említeni, hogy megváltozik a népesség korösszetétele, többen lesznek a munkavállalási korúak, és ezáltal sokkal inkább eltarthatóvá válik a népesség.
Tóth Pál Péter arról beszélt, hogy a migrációra is szükség van ahhoz, hogy a századforduló közepére a magyarországi lakosság száma kilencmillió legyen, és ne csökkenjen az alá.
Mint mondta, ehhez hosszú távú népesedéspolitika kidolgozására és az ennek alárendelt migrációs politikára volna szükség, aminek a parlamenti pártok konszenzusán kell alapulnia.
A demográfus elmondta, hogy jelenleg évente mintegy 130 ezer ember hal meg Magyarországon, és csak 99 ezren születnek. Ezt a 31 ezres különbséget 25 ezer alá kellene csökkenteni ahhoz, hogy a migráció mellett a magyarság lélekszáma ne csökkenjen túl nagy arányban - tette hozzá.
A Spanyol Vöröskereszt által koordinált programban Magyarország mellett Spanyolország, Ausztria, Németország, Olaszország, Románia és Finnország vett részt.
A kutatásokból az derül ki, hogy a gazdasági fejlődés vonzza a migrációt - mondta el Hablicsek László, a KSH népességtudományi kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Példaként hozta fel Írországot, ahol ezen a téren a ,60-as években még mínusz egymilliós volt az "egyenleg", ami az ezredfordulóra plusz egymilliósra változott.
A kutatásokból az is kitűnt, hogy az EU régi 15 tagállamába a ,60-as évek óta 15 millióval többen vándoroltak be, mint amennyien onnan elvándoroltak.
Hablicsek László kiemelte, hogy a "régi" unió a ,60-as évek óta összességében 63 millió fővel gyarapodott, ebből a születési többlet 48 millió, a bevándorlás pedig 15 millió fő volt.
Ugyanakkor az adatok szerint a ,90-es években a népesség száma az unió régi 15 tagállamában 14 millió fővel gyarapodott, ebből viszont már 9 millió a nemzetközi vándorlásnak köszönhető.
A népességtudományi intézet igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a migráció ilyen arányú megváltozásának nemcsak gazdasági, hanem demográfiai hatásai is vannak. A pozitív hatások között lehet említeni, hogy megváltozik a népesség korösszetétele, többen lesznek a munkavállalási korúak, és ezáltal sokkal inkább eltarthatóvá válik a népesség.
Tóth Pál Péter arról beszélt, hogy a migrációra is szükség van ahhoz, hogy a századforduló közepére a magyarországi lakosság száma kilencmillió legyen, és ne csökkenjen az alá.
Mint mondta, ehhez hosszú távú népesedéspolitika kidolgozására és az ennek alárendelt migrációs politikára volna szükség, aminek a parlamenti pártok konszenzusán kell alapulnia.
A demográfus elmondta, hogy jelenleg évente mintegy 130 ezer ember hal meg Magyarországon, és csak 99 ezren születnek. Ezt a 31 ezres különbséget 25 ezer alá kellene csökkenteni ahhoz, hogy a migráció mellett a magyarság lélekszáma ne csökkenjen túl nagy arányban - tette hozzá.