-
A TISZA alakíthat kormányt
84,91%-os feldolgozottságnál az adatok szerint a TISZA Párt alakíthat majd kormányt. A TISZÁNAK 138, a Fidesznek 54, a MI Hazánknak pedig 7 képviselője lenne az új parlamentben, ez azt jelentené, hogy a Tiszának kényelmes kétharmados többsége lenne a parlamentben, ehhez ugyanis 133 mandátum szükséges. Orbán Viktor gratulált Magyar Péternek.
2026.04.12. -
Választás 2026 - Székesfehérváron is befejeződött a szavazás
Vasárnap este hét órakor hivatalosan befejeződött a szavazás az ország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 047 szavazókörben az országgyűlési választáson. Azok a szavazni akarók, akik már a sorban állnak, még leadhatják a voksukat.18:30-ig 60.762-en szavaztak Fehérváron, ami 82 százalékos részvétel.
2026.04.12. -
Rendkívüli nyitvatartás
Nyitva tart a legtöbb kormányablak az országgyűlési választás hétvégéjén, április 11-én szombaton, valamint 12-én vasárnap. Ezeken a napokon kizárólag személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézésre, és lakcímkártya pótlására lesz lehetőség.
2026.04.11. -
Választási kisokos
A Helyi Választási Iroda vezetőhelyettesével, Kincses Zsolt Dáviddal összegyűjtöttük a legfontosabb információkat az április tizenkettedikei országgyűlési választáshoz. A tudnivalókat a könnyebb átláthatóság miatt pontokba szedtük.
2026.04.09.
Kilencmillió lakosa lesz Magyarországnak 2050-ben
Kilencmillió lakosa lesz Magyarországnak 2050-ben a demográfusok egybehangzó véleménye szerint - közölte Tóth Pál Péter szociológus-demográfus az Aktív Társadalom Alapítvány (ATA) sajtóbeszélgetésén, amit a Rural In uniós kutatási program lezárása alkalmából tartottak szerdán Budapesten. Az alapítvány részt vett a 2005 és 2007 között az Európai Bizottság által támogatott Rural In projektben, amelynek célja a demográfiai folyamatok, ezen belül is elsősorban a migráció társadalmi hatásainak elemzése volt.
2007.04.26. 07:53 |
Kilencmillió lakosa lesz Magyarországnak 2050-ben a demográfusok egybehangzó véleménye szerint - közölte Tóth Pál Péter szociológus-demográfus az Aktív Társadalom Alapítvány (ATA) sajtóbeszélgetésén, amit a Rural In uniós kutatási program lezárása alkalmából tartottak szerdán Budapesten. Az alapítvány részt vett a 2005 és 2007 között az Európai Bizottság által támogatott Rural In projektben, amelynek célja a demográfiai folyamatok, ezen belül is elsősorban a migráció társadalmi hatásainak elemzése volt.
A Spanyol Vöröskereszt által koordinált programban Magyarország mellett Spanyolország, Ausztria, Németország, Olaszország, Románia és Finnország vett részt.
A kutatásokból az derül ki, hogy a gazdasági fejlődés vonzza a migrációt - mondta el Hablicsek László, a KSH népességtudományi kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Példaként hozta fel Írországot, ahol ezen a téren a ,60-as években még mínusz egymilliós volt az "egyenleg", ami az ezredfordulóra plusz egymilliósra változott.
A kutatásokból az is kitűnt, hogy az EU régi 15 tagállamába a ,60-as évek óta 15 millióval többen vándoroltak be, mint amennyien onnan elvándoroltak.
Hablicsek László kiemelte, hogy a "régi" unió a ,60-as évek óta összességében 63 millió fővel gyarapodott, ebből a születési többlet 48 millió, a bevándorlás pedig 15 millió fő volt.
Ugyanakkor az adatok szerint a ,90-es években a népesség száma az unió régi 15 tagállamában 14 millió fővel gyarapodott, ebből viszont már 9 millió a nemzetközi vándorlásnak köszönhető.
A népességtudományi intézet igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a migráció ilyen arányú megváltozásának nemcsak gazdasági, hanem demográfiai hatásai is vannak. A pozitív hatások között lehet említeni, hogy megváltozik a népesség korösszetétele, többen lesznek a munkavállalási korúak, és ezáltal sokkal inkább eltarthatóvá válik a népesség.
Tóth Pál Péter arról beszélt, hogy a migrációra is szükség van ahhoz, hogy a századforduló közepére a magyarországi lakosság száma kilencmillió legyen, és ne csökkenjen az alá.
Mint mondta, ehhez hosszú távú népesedéspolitika kidolgozására és az ennek alárendelt migrációs politikára volna szükség, aminek a parlamenti pártok konszenzusán kell alapulnia.
A demográfus elmondta, hogy jelenleg évente mintegy 130 ezer ember hal meg Magyarországon, és csak 99 ezren születnek. Ezt a 31 ezres különbséget 25 ezer alá kellene csökkenteni ahhoz, hogy a migráció mellett a magyarság lélekszáma ne csökkenjen túl nagy arányban - tette hozzá.
A Spanyol Vöröskereszt által koordinált programban Magyarország mellett Spanyolország, Ausztria, Németország, Olaszország, Románia és Finnország vett részt.
A kutatásokból az derül ki, hogy a gazdasági fejlődés vonzza a migrációt - mondta el Hablicsek László, a KSH népességtudományi kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Példaként hozta fel Írországot, ahol ezen a téren a ,60-as években még mínusz egymilliós volt az "egyenleg", ami az ezredfordulóra plusz egymilliósra változott.
A kutatásokból az is kitűnt, hogy az EU régi 15 tagállamába a ,60-as évek óta 15 millióval többen vándoroltak be, mint amennyien onnan elvándoroltak.
Hablicsek László kiemelte, hogy a "régi" unió a ,60-as évek óta összességében 63 millió fővel gyarapodott, ebből a születési többlet 48 millió, a bevándorlás pedig 15 millió fő volt.
Ugyanakkor az adatok szerint a ,90-es években a népesség száma az unió régi 15 tagállamában 14 millió fővel gyarapodott, ebből viszont már 9 millió a nemzetközi vándorlásnak köszönhető.
A népességtudományi intézet igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a migráció ilyen arányú megváltozásának nemcsak gazdasági, hanem demográfiai hatásai is vannak. A pozitív hatások között lehet említeni, hogy megváltozik a népesség korösszetétele, többen lesznek a munkavállalási korúak, és ezáltal sokkal inkább eltarthatóvá válik a népesség.
Tóth Pál Péter arról beszélt, hogy a migrációra is szükség van ahhoz, hogy a századforduló közepére a magyarországi lakosság száma kilencmillió legyen, és ne csökkenjen az alá.
Mint mondta, ehhez hosszú távú népesedéspolitika kidolgozására és az ennek alárendelt migrációs politikára volna szükség, aminek a parlamenti pártok konszenzusán kell alapulnia.
A demográfus elmondta, hogy jelenleg évente mintegy 130 ezer ember hal meg Magyarországon, és csak 99 ezren születnek. Ezt a 31 ezres különbséget 25 ezer alá kellene csökkenteni ahhoz, hogy a migráció mellett a magyarság lélekszáma ne csökkenjen túl nagy arányban - tette hozzá.