-
Nemzeti Gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 69. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. Kedden 18 órakor misével, majd utána 19 órakor mécsesgyújtással emlékeznek Fehérváron az Országalmánál, az 56-os forradalom és szabadságharc mártírjaira.
2025.11.04. -
A gyrosokat ellenőrzik
Az élelmiszer-higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírások betartása, a nyomonkövethetőség biztosítása és a megfelelő konyhatechnológia alkalmazása érdekében a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) országos ellenőrzést rendelt el a gyrost árusító éttermekben és büfékben - közölte a hatóság hétfőn az MTI-vel.
2025.11.03. -
Óraátállítás vasárnap hajnalban
2025-ben a téli időszámítás október 26-ára virradó éjjel kezdődik. Ez azt jelenti, hogy vasárnap hajnali 3 órakor egy órával vissza kell állítani az órákat 2 órára, így ezen az éjszakán egy órával többet alhatunk.
2025.10.24. -
Éjszakai forgalomkorlátozás lesz szombaton és vasárnap az M7-esen
Éjszakai forgalomkorlátozás mellett folytatódik hétvégén az új velencei gyalogos híd építése. 2025. október 18-án, szombaton 22 órától lezárják az M7-es autópálya Balaton felé vezető oldalát a 44-es és a 46-os km-ek között, várhatóan vasárnap 12 óráig.
2025.10.17.
Kilencmillió lakosa lesz Magyarországnak 2050-ben
Kilencmillió lakosa lesz Magyarországnak 2050-ben a demográfusok egybehangzó véleménye szerint - közölte Tóth Pál Péter szociológus-demográfus az Aktív Társadalom Alapítvány (ATA) sajtóbeszélgetésén, amit a Rural In uniós kutatási program lezárása alkalmából tartottak szerdán Budapesten. Az alapítvány részt vett a 2005 és 2007 között az Európai Bizottság által támogatott Rural In projektben, amelynek célja a demográfiai folyamatok, ezen belül is elsősorban a migráció társadalmi hatásainak elemzése volt.
2007.04.26. 07:53 |
Kilencmillió lakosa lesz Magyarországnak 2050-ben a demográfusok egybehangzó véleménye szerint - közölte Tóth Pál Péter szociológus-demográfus az Aktív Társadalom Alapítvány (ATA) sajtóbeszélgetésén, amit a Rural In uniós kutatási program lezárása alkalmából tartottak szerdán Budapesten. Az alapítvány részt vett a 2005 és 2007 között az Európai Bizottság által támogatott Rural In projektben, amelynek célja a demográfiai folyamatok, ezen belül is elsősorban a migráció társadalmi hatásainak elemzése volt.
A Spanyol Vöröskereszt által koordinált programban Magyarország mellett Spanyolország, Ausztria, Németország, Olaszország, Románia és Finnország vett részt.
A kutatásokból az derül ki, hogy a gazdasági fejlődés vonzza a migrációt - mondta el Hablicsek László, a KSH népességtudományi kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Példaként hozta fel Írországot, ahol ezen a téren a ,60-as években még mínusz egymilliós volt az "egyenleg", ami az ezredfordulóra plusz egymilliósra változott.
A kutatásokból az is kitűnt, hogy az EU régi 15 tagállamába a ,60-as évek óta 15 millióval többen vándoroltak be, mint amennyien onnan elvándoroltak.
Hablicsek László kiemelte, hogy a "régi" unió a ,60-as évek óta összességében 63 millió fővel gyarapodott, ebből a születési többlet 48 millió, a bevándorlás pedig 15 millió fő volt.
Ugyanakkor az adatok szerint a ,90-es években a népesség száma az unió régi 15 tagállamában 14 millió fővel gyarapodott, ebből viszont már 9 millió a nemzetközi vándorlásnak köszönhető.
A népességtudományi intézet igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a migráció ilyen arányú megváltozásának nemcsak gazdasági, hanem demográfiai hatásai is vannak. A pozitív hatások között lehet említeni, hogy megváltozik a népesség korösszetétele, többen lesznek a munkavállalási korúak, és ezáltal sokkal inkább eltarthatóvá válik a népesség.
Tóth Pál Péter arról beszélt, hogy a migrációra is szükség van ahhoz, hogy a századforduló közepére a magyarországi lakosság száma kilencmillió legyen, és ne csökkenjen az alá.
Mint mondta, ehhez hosszú távú népesedéspolitika kidolgozására és az ennek alárendelt migrációs politikára volna szükség, aminek a parlamenti pártok konszenzusán kell alapulnia.
A demográfus elmondta, hogy jelenleg évente mintegy 130 ezer ember hal meg Magyarországon, és csak 99 ezren születnek. Ezt a 31 ezres különbséget 25 ezer alá kellene csökkenteni ahhoz, hogy a migráció mellett a magyarság lélekszáma ne csökkenjen túl nagy arányban - tette hozzá.
A Spanyol Vöröskereszt által koordinált programban Magyarország mellett Spanyolország, Ausztria, Németország, Olaszország, Románia és Finnország vett részt.
A kutatásokból az derül ki, hogy a gazdasági fejlődés vonzza a migrációt - mondta el Hablicsek László, a KSH népességtudományi kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Példaként hozta fel Írországot, ahol ezen a téren a ,60-as években még mínusz egymilliós volt az "egyenleg", ami az ezredfordulóra plusz egymilliósra változott.
A kutatásokból az is kitűnt, hogy az EU régi 15 tagállamába a ,60-as évek óta 15 millióval többen vándoroltak be, mint amennyien onnan elvándoroltak.
Hablicsek László kiemelte, hogy a "régi" unió a ,60-as évek óta összességében 63 millió fővel gyarapodott, ebből a születési többlet 48 millió, a bevándorlás pedig 15 millió fő volt.
Ugyanakkor az adatok szerint a ,90-es években a népesség száma az unió régi 15 tagállamában 14 millió fővel gyarapodott, ebből viszont már 9 millió a nemzetközi vándorlásnak köszönhető.
A népességtudományi intézet igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a migráció ilyen arányú megváltozásának nemcsak gazdasági, hanem demográfiai hatásai is vannak. A pozitív hatások között lehet említeni, hogy megváltozik a népesség korösszetétele, többen lesznek a munkavállalási korúak, és ezáltal sokkal inkább eltarthatóvá válik a népesség.
Tóth Pál Péter arról beszélt, hogy a migrációra is szükség van ahhoz, hogy a századforduló közepére a magyarországi lakosság száma kilencmillió legyen, és ne csökkenjen az alá.
Mint mondta, ehhez hosszú távú népesedéspolitika kidolgozására és az ennek alárendelt migrációs politikára volna szükség, aminek a parlamenti pártok konszenzusán kell alapulnia.
A demográfus elmondta, hogy jelenleg évente mintegy 130 ezer ember hal meg Magyarországon, és csak 99 ezren születnek. Ezt a 31 ezres különbséget 25 ezer alá kellene csökkenteni ahhoz, hogy a migráció mellett a magyarság lélekszáma ne csökkenjen túl nagy arányban - tette hozzá.
