Kiállítással és pódiumbeszélgetéssel ünnepli jubileumát a Vörösmarty Színház

 

Székesfehérváron 1872. augusztus 8-án rakták le az önálló kőszínház alapkövét. A város színészetének 100. évfordulóját ünnepelve kapta meg 1913-ban a Vörösmarty Színház nevet. A patinás színházépület 1944. karácsonyán leégett, romjai másfél évtizedig háborús mementóként meredeztek a Belváros szívében.

 1959 és 1962 között Klemens Antal és Spránitz Tibor székesfehérvári építészek és a Fejér megyei Tervező Iroda munkatársai tervei alapján a színházat teljesen újjáépítették, külsejében többnyire a régi épület stílusában, kiegészítve a legkorszerűbbnek számító gépészeti megoldásokkal. A szakági tervezésben a fővárosi KÖZTI is közreműködött, a kor esztétikáját tükröző igényes belsőépítészeti megoldásaiért Hornicsek László belsőépítész Ybl-díjat kapott. A kivitelezést a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat végezte, élén Haár Miklós és Szendrői Péter építésvezetőkkel. Példaértékű társadalmi, lakossági összefogás kísérte az újjáépítést. A Vörösmarty Színház 1962. november 7-én ünnepi díszelőadás keretében nyitotta meg ismét a kapuit, ekkor a budapesti Nemzeti Színház társulata mutatta be Vörösmarty Csongor és Tündéjét Törőcsik Mari és Bitskey Tibor főszereplésével, Marton Endre rendezésében.

Négy évtizeddel később műszaki és funkcionális szempontból is szükségessé vált a színházépület teljes körű újjáépítése. A mai színházat 2005. december 18-án adták át.