Kiállításon mutatják be a Kincsesbánya határában talált, közel 800 darab ezüstérmét és egyéb, értékes kincseket. A leletet egy elfeledett Árpád-kori magánvár területén fedezték fel néhány hónapja a Szent István Király Múzeum régészei, a Vaskapu Vár Baráti Kör tagjai és helyi önkéntesek. A kincseket azóta restaurálták és a nagyközönségnek is bemutatják a Múzeum Fő utcai Rendház épületében március 12-én nyíló kiállításon.
Komoly összefogásnak köszönhető a kincsesbányai régészeti szenzáció.
A Szent István Király Múzeum, a Közösségi Régészeti Program önkéntesei, a Vaskapu Vár Baráti Kör tagjai, valamint Kincsesbánya közössége végeztek terepi kutatást a település külterületén, egy elfeledett, késő Árpád-kori magánvárban, a Vaskapu-hegy oldalán. Mindenki nagy meglepetésére egy eddig bolygatatlan kincslelet került elő: a terepen 120 darab, apró ezüstérmét találtak, melyek egy agyagedény körül voltak szétszóródva, majd kiderült, hogy az edény további sok-sok érmét rejt.
A kincslelet összesen 779 érméből és egyéb értékes tárgyakból áll; találtak buzogányfejet, nyílhegyet, sarkantyút, ezüst pecsétgyűrűt és vasszögeket is.
Az agyagedényről kiderült, hogy törött volt, majd kijavították, ezzel tulajdonképpen „újrahasznosították” a korabeli tulajdonosai. Az érmék összértéke a korabeli viszonyok szerint 14-15 szarvasmarha ára volt, ami ma egy luxusautónak felel meg.
A páratlan leleteket az elmúlt hónapokban restaurálták és alkalmassá tették a bemutatásra.
A kincseket „A hónap műtárgya” című, újjáéledő múzeumi programsorozat keretében mutatják be. A kiállítás március 12-én, szerdán 13.30 órakor nyílik a Rendház aulájában és egy hónapig ingyenesen látogatható.
A kincs előkerülése jól példázza, hogy ha egy közösség elkezd a saját múltjával foglalkozni és akár tudományos kutatásokra is ösztönzi a területileg illetékes intézményt, akkor nagyon szép, jó és szó szerint kézzelfogható eredmények születhetnek – fogalmazott Kovács Loránd Olivér, a Múzeum szakmai igazgatója.
Hozzátette, az összefogásban kulcsszerepe volt Gaál Tamásnak, a fehérvári Közösségi Régészeti Program résztvevőjének, aki megtalálta a kincset. A leleten már elvégezték a numizmatikai meghatározást: a kincsek jelentős része az első tatárjáráshoz kötődik. Ebben az időszakban a nemesek jogot kaptak arra, hogy erődítéseket, pici várakat hozzanak létre lehetőleg maradandó anyagokból, főként kőből. Ennek következtében a helyi tartományurak megerősödtek, „kiskirályok” lettek. Vészhelyzet, támadás esetén előfordult, hogy az elrejtett kincseikért már nem tudtak visszamenni, ez történhetett a kincsesbányai lelettel is.
Lehrner Zsolt alpolgármester felelevenítette, hogy Székesfehérvár a kora Árpád-korban királyi koronázóhely és főváros, erőcentrum volt, melyet magánvárak vettek körül a Bakonyban, a Vértesben. A Szent István Király Múzeum feladata a gyűjteményalakításon kívül, hogy ezeket a helyeket feltárja. A kincsesbányai lelet egy nagyon szép összefogásnak köszönhetően került elő. Az alpolgármester üdvözölte „A hónap műtárgya” sorozat újraindítását is.
Ilku Máté, a Vaskapu Vár Baráti Kör elnöke elmesélte, hogy tavaly nyár derekán látogatott ki először a helyszínre, melyet teljesen benőtt a bozót. Fontosnak tartotta, hogy felszámolják a méltatlan körülményeket, hiszen egy történelmi érték sorsa forgott kockán.
Megkereste a múzeumi munkatársakat, majd Kincsesbánya polgármesterét, és indulásnak 39 fő önkéntest is toboroztak.
A lelet végül a terület megtisztása után, a második fémkeresős kutatásnál került elő. Ilku Máté köszönetet mondott a támogatók, a segítők összefogásáért.
A kincsek lelőhelye, az egykori Vaskapu vár területén, Kincsesbánya mellett (fotó: varlexikon.hu)
Berek Veronika, a Múzeum régésze arról számolt be, hogy egy tavaly novemberi szombaton kezdték meg a kutatást: először egy ezüst pecsétgyűrűt találtak, majd utána leltek rá a fejjel lefelé álló agyagedényre.
Bontás közben előkerültek az apró gyökerek által kitolt, első ezüstérmék, ekkor tudatosult a szakemberekben, hogy egy éremkincs-lelettel van dolguk.
Később bebizonyosodott az is, hogy az érméket egy lenvászon szütyőbe rejtették, majd letakarták az agyagedénnyel, a szütyő maradványait ugyanis megtalálták az érmék között. Az érmék 99 százalékát bécsi fillérek teszik ki, melyek II. Ottokár uralkodásához köthetőek, de találhatóak a magyar királysághoz, V. Istvánhoz, IV. Bélához és IV. Lászlóhoz kapcsolódó darabok is. Az érmék érdekes alakokat, például sárkányt, oroszlánt, párducot, unikornist, kutyákat ábrázolnak. A lelőhely felszínén találtak emberi maradványokat is, melyek vélhetően a támadás során elhunyt egyénekhez köthetőek. A vár sorsának, pusztulásának megismerését a további régészeti feltásárok teszik lehetővé, melyekre remélhetőleg még idén sor kerül.
Terei György felmérése szerint, ez lehetett az egykori vár alaprajza
Murányi Marianna, Kincsesbánya polgármestere az ásatás nyomán született összefogást és közösséget méltatta. Köszönetét fejezte ki a Múzeum, a régészek és az önkéntesek munkájáért, majd kiemelte: nagyon szoros személyes kötődése van a Vaskapu-hegyhez, hiszen annak közelében nőtt fel, így számára különösen fontos minden, ami ott történik. Hangsúlyozta, hogy a projektet a jövőben is támogatják minden lehetséges eszközzel.
A lelethez rögtön egy rendezvény is kapcsolódik: június 14-én rendezik meg az első Várnapot hagyományőrzőkkel, történelmi kézművesekkel, régészeti előadásokkal, később pedig tudományos programokat, konferenciákat is terveznek Kincsesbányán.
