-
Fúvószene és indulómuzsika
A fúvószene és az indulómuzsika idén is elvarázsolta a Székesfehérvári Királyi Napok közönségét. A Városház téren négy katonazenekar igazi showműsort adott. Pergő ritmusú repertoárjukból nem hiányozhatott a Honvéd banda, a Híd a Kwai-folyón, de a klasszikus katonai indulók sem.
2026.08.19. -
Kenyéráldás a szentmisén
Augusztus 20-án, Szent István király napján, 10.30 órakor ünnepi szentmisét mutat be Spányi Antal püspök a város papságával a Szent István király Székesegyházban. A szentmise végén áldja meg az új kenyeret, mint a családi jólét és a jövő jelképét, melyhez a kenyeret a város képviselői ajánlják fel.
2026.08.19. -
Gavran: A baba
Új darabbal jelentkezett a Prospero Színkör. A V54 kultúrtérben mutatták be Miro Gavran: A baba című tragikomédiáját.
2026.08.19. -
Örvendezz királyi Város!
Szent István király alakját és Székesfehérvár történelmi jelentőségét mutatja be a filatélia szemszögéből az „ Örvendezz királyi Város!” vándorkiállítás, amely a Királyi Napok keretében nyílt meg a Köfém Művelődési Házban.
2026.08.19.
Kiállításmegnyitóval ünneplik a madarak és fák napját
Szabó Lajos, a közelmúltban elhunyt tehetséges színész nemcsak az előadóművészeti műfajokban jeleskedett, de nagy kedvvel alkotott más kreatív műfajban is, akár ha rajzolt, festett, bútort készített, vagy vesszőt font.
Megihlette bármilyen kidobásra ítélt használati tárgy, így például a színes PET palackok is, amelyekkel valójában sohasem tudott megbarátkozni, természetvédelmi okokból. Úgy gondolta, valahogy újra kellene hasznosítani ezeket, tömegesen, hogy ne szennyezék a környezetet. A maga művészi eszközeivel -lakkfilccel készített madaraival, és halaival- épp erre hívta fel a figyelmet. A Madarak Fák napján rá emlékezünk; egy retrospektív kiállításban mutatják meg PET palackokból készített madarait, Szarka Flóra leheletfinom érzékenységgel készített selymeinek társaságában.
Szarka Flóra selyemfestő iparművész selymeit a batikolás technikájával készíti, csaknem 25 éve. 2002-ben egy indonéz állami művészeti ösztöndíjnak köszönhetően a selyemfestés technikáját egy évig autentikus környezetben, Indonéziában tanulmányozhatta.
A batikolást az UNESCO 2009-ben a szellemi világörökség részévé nyilvánította. Selymei különlegesek, mind a mintáikat, mind színeiket tekintve, mert próbálja azt az értéket tovább vinni, amit Indonéziában megtapasztalt; nem csak vizuális, de mögöttes szellemi tartalomban is. Célja olyan textilek készítése, amelyek személyre szólóak, szerethetőek, szeretetet és értéket közvetítenek ajándékozó és ajándékozott között. Közvetítik az élet és a természet szeretetét, és azt hitet, hogy mindenki egyszeri, megismételhetetlen. Különleges.