-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Kevesen gyűjtik szelektíven a hulladékot Magyarországon
A magyarok kiemelkedően hatékonyan különítik el egymástól az eltérő hulladékokat. Az más kérdés, hányan teszik meg ezt nap mint nap. A 27 EU tagállam közül a 20. helyen állunk az ÖKO-Pannon Kht. Felmérése szerint . Az elkülönített szemétgyűjtés lehetőségéről szinte mindenki (a lakosság 96 százaléka) tud, ehhez képest elég csekély a harminc százaléknyi gyakorló szelektív hulladékgyűjtő.
2009.03.18. 08:51 |
A magyarok kiemelkedően hatékonyan különítik el egymástól az eltérő hulladékokat. Az más kérdés, hányan teszik meg ezt nap mint nap. A 27 EU tagállam közül a 20. helyen állunk az ÖKO-Pannon Kht. Felmérése szerint . Az elkülönített szemétgyűjtés lehetőségéről szinte mindenki (a lakosság 96 százaléka) tud, ehhez képest elég csekély a harminc százaléknyi gyakorló szelektív hulladékgyűjtő.Igaz, a szándék megvan, hiszen a „nemszelektív” lakosok 64 százaléka örömmel válogatná szét a hulladékot, ha lenne rá lehetősége. Ez némileg ellentmond annak, hogy a lehetőség (200-500 méterre található valamilyen szelektív gyűjtési alkalmatosság) ennél jóval több ember számára adott.
Ugyan a 27 EU tagállam sorában a 20. helyen állunk – többek között Ciprust, Máltát, Romániát, Szlovákiát, Bulgáriát megelőzve –, de még nagyon sokat kell fejlődnünk ahhoz, hogy elérjük a svédországi vagy németországi szintet. Valamiben mégis élen járunk: mégpedig a gyűjtésminőségben, akik megteszik környezetük megóvása érdekében azt az apróságot, azok legalább nagyon precízen teszik ezt. Érdekes módon ők azok, akiknek kevésbé számít a gyűjtősziget és a lakásuk közti távolság növekedése, ellentétben a nemgyűjtőkkel, akiket már pár száz méter különbség is megviselne.