-
A fiatalokra épít a FIVOSZ
A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) Fejér vármegyei szervezete tovább erősíti közösségét: Tóth Zita személyében új alelnökkel bővül a csapat, amelynek célja változatlanul a fiatal vállalkozók támogatása, edukációja és közösségbe szervezése.
2026.05.01. -
Partnerségi megállapodás
Együttműködési megállapodást kötött a Fejér Vármegyei Mérnöki Kamara és a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Pro Albensis Üzleti Szolgáltató Nonprofit Kft. közreműködésével. A szakmai rendezvények kölcsönös támogatása, közös egyetemi programok szervezése, valamint pályaorientációs együttműködés is része annak a partnerségi törekvésnek, amely újabb lendületet adhat Fejér vármegye gazdasági és műszaki életének.
2026.04.25. -
Lányok napja a robotika világában
Az Óbudai Egyetem Alba Regia Kara idén is csatlakozott a Lányok Napja országos programhoz. Interaktív előadások, kvízjátékok várták a 12 év feletti résztvevőket, hogy megismerhessék a 21. század informatikai, mérnöki és menedzsment kihívásait. A közel harmincfős csapat betekintett az egyetemen folyó képzésekbe, és tartalmas sétát tett a Mobil robotika és a Virtuális valóság laborokban is.
2026.04.23. -
VOSZ fórum a Sóstón
Székesfehérvár idei évi költségvetése, a város gazdasági tervei és a közvetlen uniós forráslehetőségek voltak a központi témák a VOSZ Fejér Vármegyei Szervezete által útjára indított vállalkozói fórumsorozat második találkozóján. Szó volt útfejlesztésekről, közösségi közlekedésről és a szakképzésről is.
2026.04.22.
Kétezer fehérvári háztartásban érhető el 100 Mbit/s-os adatátvitel
Székesfehérváron mintegy kétezer háztartásban érhető el a legnagyobb magyar telekommunikációs vállalat a Magyar Telekom Nyrt. optikai hálózata. Az új rendszeren akár 100 Mbit/s letöltési sebesség is rendelkezésre áll a városban. A szolgáltatásról pénteken tartottak sajtótájékoztatót, melyen a cég vezérigazgató-helyettese Winkler János és a város gazdasági tanácsnoka Knizse Gyula is ott volt.
2009.05.22. 14:56 |
Székesfehérváron mintegy kétezer háztartásban érhető el a legnagyobb magyar telekommunikációs vállalat optikai hálózata. Az új rendszeren akár 100 Mbit/s letöltési sebesség is rendelkezésre áll a városban.

A rézkábeleket nem arra találták ki, hogy nagy sebességű telekommunikációs szolgátatásokra lehessen használni – mondta Winkler János a Magyar Telekom Nyrt vezérigazgató-helyettese a szolgáltatásról tartott sajtótájékoztatón. Az optikai kábel vastagsága 125 mikrométer, melyen több 10 kilométeres távolságra lehet nagy mennyiségű információt küldeni.

A város gazdasági tanácsnoka Knizse Gyula arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy 20 éven belül a digitális analfabétizmus lesz a társadalmi leszakadás egyik fő kiváltó oka Magyarországon. Az optikai kábelen elérhető 100 Mbit/s le és feltöltési sebesség jelenleg 50 ezer magyar háztartásban érhető el, év végére pedig 220 ezer előfizetésre számítanak.
A Magyar Telekom optikai hálózat kiépítése során elsősorban FTTH G-PON (Gigabyte Passive Optical Network, gigabites passzív optikai hálózat) technológiát használja, ugyanakkor az egyedi körülmények figyelembevételével, eseti alapon egyéb technológiák használatára is sor kerülhet. A G-PON technológia egy pontból több fogyasztó lakóhelyéig viszi el az optikai szálat, az egyetlen optikai szálon pedig áramellátást nem igénylő (passzív) eszközök osztják meg a sávszélességet, ezáltal a technológiát költséghatékonyság jellemzi.
A Magyar Telekom optikai hálózat kiépítése során elsősorban FTTH G-PON (Gigabyte Passive Optical Network, gigabites passzív optikai hálózat) technológiát használja, ugyanakkor az egyedi körülmények figyelembevételével, eseti alapon egyéb technológiák használatára is sor kerülhet. A G-PON technológia egy pontból több fogyasztó lakóhelyéig viszi el az optikai szálat, az egyetlen optikai szálon pedig áramellátást nem igénylő (passzív) eszközök osztják meg a sávszélességet, ezáltal a technológiát költséghatékonyság jellemzi.
A száloptikát lehetővé tevő elv már a 19. század derekán, Párizsban bemutatásra került. A működési elvet felhasználó első gyakorlati alkalmazások (pl. belső orvosi vizsgálatok) azonban csak jóval később, a huszadik század elején jelentek meg.Az első, az optikai szál feltalálásához vezető kísérleteket 1952-ben végezték, majd 1963-ban egy brit vállalat munkatársai hozták nyilvánosságra a gondolatot, hogy az optikai szálak a távközlés gyakorlatban hasznosítható közegévé válhatnak. A jelveszteség csökkentése tette lehetővé az optikai távközlés előretörését, és így az internet használatát.1991-ben a fotonkristályok megjelenése tette lehetővé a fotonkristályos optikai szálak kifejlesztését. Az első fotonkristályos optikai szálak 2000-ben kerültek kereskedelmi forgalomba. Ezek a hagyományos szálakkal elérhetőnél nagyobb teljesítmény átvitelére képesek, és általuk optimálisabb működés valósítható meg bizonyos alkalmazások esetén.