Két magyar női öttusa érem az olimpiákon, mindkettő székesfehérvári!

A Volán Fehérvár öttusacsapat évzáróján Kovács Sarolta volt a legtöbbet említett versenyző. Naná, hiszen ebben az esztendőben Tokióban, az olimpián bronzérmet szerzett! Vörös Zsuzsa, a szakosztályigazgató Athénban volt olimpiai bajnok, Saci most bronzérmes. Eme sportágban az ötkarikás játékokon a női mezőnyben érmet csak a fehérváriak szereztek a magyarok közül.
2021.11.30. 15:59 |
Két magyar női öttusa érem az olimpiákon, mindkettő székesfehérvári!

Saci álmai, az olimpia és a család most összeölelkeztek.

Íme Saci pályafutásának kiemelkedő sikerlistája. A világbajnokságokon 6 aranyérmet szerzett, egyet egyéniben, de jutott neki 4 ezüst és 2 bronzérem is a vb-k történetében. Az Európa bajnokság során 4 arany, 3 ezüst, 6 bronz volt a mérlege. Egyéniben 3 junior világbajnoki, két Európa bajnoki aranyat hozott haza, háromszor pedig a magyar bajnokságon nem talált legyőzőre. Eddig.

Szép…

Megvan a vágyott olimpiai érem, jöhet a gyerek…?

A gyerek már megfogant, így igen, jöhet az első gyermekem, májusra vagyok kiírva, és igazi család leszünk!

Félve kérdezem: akkor itt a vége, az olimpiai éremmel és a gyerekkel lezárul a csodás pályafutás?

Nem! Most, hogy ilyen hamar jön ez a kismanó, a kisfiam, utána még marad két évem felkészülni a Párizsban megrendezendő olimpiára. Alekszejev Tamarával azt beszéltük meg, hogy a gyerek mellett visszatér a pályára, majd meglátjuk, hogy fog menni, de én is ezt tervezem.

Gondolom ez az olimpiai bronzérem megelőzi az értékrendjében az eddig szerzett 10 vb és Eb bronzérmet…

Igen, ez a legfényesebb és a legszebb érmem az összes közül. Az volt a nagy álmom, hogy az életben egyszer az olimpiai dobogóra fel tudjak állni, most ez sikerült. A másik nagy álmom a család volt, az is szépen alakul, nagyon örülök mindkettőnek.

Pedig sokáig úgy tűnt, nemhogy érmet nem szerez, de el sem tud indulni az olimpián. Hogy élte meg ezt a nehéz időszakot?

Mindig pozitívan állok mindenhez. Így aztán amikor mentem ki Tokióba, tudtam, ez lesz a harmadik olimpiám, most kell megmutatnom, hogy mire vagyok képes, bíztam magamban, jó formában volta. A mentálisan nehéz hónapok, pillanatok pedig megerősítettek. Voltak olyan napjai az évnek amikor azt gondoltam, hogy mindennek vége, de szerencsére nagyon sokan álltak mellettem és tartották bennem a lelket.

Még sokáig versenyez, de nézzünk vissza. Tizenhét évesen már felnőtt világbajnok volt. Milyennek látja akkori „kislány” önmagát ma?

Már korábban is a felnőttekkel edzettem, hamar felkerültem hozzájuk, pedig még messze voltak a junior korom évei is. Nagyon szerettem azt az időszakot is, de kellet az elmúlt jó pár év, hogy beérjek, felnőtt legyek, és eredményesen szerepelhessek az olimpián.

Fiatalon lett sikeres a felnőttek között, akár ki is éghetett volna, de nem így lett. Sosem gondolt arra, hogy megtörténhet ez is a sikerek mellett?
Mindig pozitív módon igyekeztem a napjaimhoz állni, nem gondoltam arra, hogy bármi rossz történhet velem. Voltak sérüléseim, nehezebb pillanataim, de ez minden sportolóval megesik. Ezek nem gyengítettek, hanem inkább megerősítettek.

Sosem fordult meg a fejében, hogy a fenébe, elég volt?

Nem, sohasem fordult meg a fejemben, hogy abba akarom hagyni. Még a nehéz reggeli kelések alkalmával sem gondoltam arra, hogy nem megyek edzésre. Olyan volt, hogy felkeltem, és feltettem magamnak a kérdést, hogy kell ez nekem, de rögtön válaszoltam, kell hát, és mentem úszni.

A lelke, vagy a fizikuma az erősebb?

Az olimpián mindkettőre szükség volt. Jó fizikai állapotomnak köszönhető, hogy oda tudtam kerülni, de mentálisan nagyon megerősített a műtét, a trombózis, sőt még a Covid járvány is erőt adott, miként a cél, hogy ott kell lennem a harmadik olimpiámon, és sikeresen kell szerepelnem.

A magánélete is jól alakult?

Mint említettem két nagy álmom volt az olimpia és a család. Az olimpia előtt megkérte a kezem a labdarúgó Tar Bálint - aki játékos és edző Móron, a PAFC csapatánál és Bozsik koordinátor - a kezemet, így összeölelkeztek az álmaim, menyasszonyként mentem ki az ötkarikás játékokra és ez plusz lelkierőt adott. Az olimpia jól sikerült, így most a sport picit háttérbe került, a családalapítás lett az első. Boldog vagyok, és minden rendben van!

Párizs álom, vagy realitás?

Nem álmodozom, ez számomra a realitás. Persze kérdés, a baba után miképp tudok majd visszajönni? Készülök, a többi meg kiderül. Ha nem sikerül érmet szereznem az sem lesz ciki, minden sportolónak mindig van még feljebb, ez kell, hogy vezessen. De persze az is benne van, hogy nem sikerül. De ez most nem foglalkoztat. Hogy mit szeretnék 10 év múlva? Boldog családot, még több gyerekkel!