-
Az avar kori Mezőföld
Február 3-án, kedden 16:30 órától kezdődik Szücsi Frigyes „Az avar kori Mezőföld” című könyvének bemutatója a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont kiadványaként megjelenő kötet Székesfehérvár tágabb környezetének, a mezőföldi középtájnak az avar kori (6–9. századi) múltját mutatja be, összefoglalva az elmúlt több mint 100 év kutatásainak az eredményeit.
2026.02.01. -
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Kéri Mihály festészetének mágiája a Pelikán Galériában
A tárlat november 5-ig, keddtől péntekig 10-től 18 óráig tekinthető meg.
Új tárlat nyílt október első hétvégéjén a Pelikán Galériában. A Szent István Király Múzeum Kossuth utcai kiállítóhelyén Kéri Mihály alkotásai tekinthetők meg. A Munkácsy-díjas festőművész Sárbogárdon született 1949-ben. A Kéri család nemzedékei éltek Sárbogárdon, de 1960-ban a "téeszesítés" folyamán a család elvesztette a megélhetéséhez szükséges eszközeit, így Budapest közelébe, Érdre költözött, hogy ott munkát vállalva biztosítani tudja azt. Kéri Mihály ott lett festőművész, művésztelep- és galériaszervező, és közéleti ember, képviselő is.
Az 1980-ban megjelent Kortárs Művészeti Lexikonban Hann Ferenc így ír róla: "Pályakezdésekor Lakner László korai műveihez közel álló táblaképekkel jelentkezett. Később a kompozíció centrumába állított jelek, elbukó, elmosódó figurák jellemezték munkáit. A figuralitásra utaló formák később eltűntek, s a háttér vált a mű tárgyává, azaz széles ecsetvonásokkal festett, erősen expresszív felület lett a mű témája. Újabban szín- és formarelációk, azaz tisztán festői problémák foglalkoztatják." A kiállításon az utóbbi 8-10 év alkotásaiból látható válogatás.
Sinkó István festőművész tárlatmegnyitójában kiemelte: „A végtelen megostromolását Kéri fekete fényei, színes struktúrái, szabadon folyó képelemei segítségével mi, nézők is megéljük. Emelkedünk, áramlunk és alakulunk. Ez Kéri Mihály festészetének nagy mágiája.”