-
Húsvéti CD-kereső
Hagyományosan idén is húsvétvasárnap szervezi meg ünnepi meglepetését a Vox Mirabilis Kamarakórus Székesfehérvár több pontján.
2024.03.29. -
Nagypéntek
Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékeznek világszerte. A katolikus egyházban ezen a napon nem mutatnak be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A protestánsoknál - a kálvini felfogás szerint - a nagypéntek a legnagyobb ünnep.
2024.03.29. -
Bach: János passió
Folytatódott a 200. születésnapját ünneplő Budai úti Református Egyházközség programsorozata. Bach örökbecsű János passiójának dallamai csendültek fel, a húsvéti ünnepkör keretében.
2024.03.28. -
Kik énekelnek a legszebben?
Ketten, hárman, vagy többen együtt énekelve mutathatták meg tehetségüket a diákok a Kodály Iskolában. A társaséneklési versenyt idén Bartók Béla születésnapjához kapcsolódóan rendezték meg az intézményben.
2024.03.27.
Kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be az Árpádok országa című kötetet
A Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában megjelent könyvben olvasható tanulmányok és katalógus lehetőséget adnak a magyar és egyben európai múlt egy fejezetének újbóli felfedezésére és értékeinek felismerésére.
Az Árpádok országa címmel megjelent tanulmány és katalóguskötet összesen huszonkilenc tanulmányt tartalmaz, a korszakkal foglalkozó legelismertebb kutatók mind publikáltak benne. A 630 oldalas reprezentatív kiadvány több száz fotóval, térképekkel, rekonstrukciós rajzokkal, gazdag tartalommal a honfoglalás előtti Kárpát-medencétől az egyházszervezés kérdésein át az Árpád-kori fegyvertörténetig és a várépítészetig, pecséthasználatig, kódexekig és szertartáskönyvekig elemzi ki a korszakot. A kötet 29 tanulmányt tartalmaz 27 kutató tollából; a szócikkekkel és tárgyleírásokkal együtt 80 szerző írt bele.
A kerekasztal beszélgetésen Ritoók Ágnes kiemelte, fontos cél volt, hogy olyan kötet szülessen meg, ami nem csak a szűk szakmához jut el, hanem mindazokhoz, akiket érdekel a történelem és akik szeretnének valamilyen szinten tájékozódni a korszak kulturális emlékeiről és történetéről.
„Két dolgot tartottunk szem előtt, hogy ne legyenek nagyon szakmaiak a szövegek és ne legyenek túl hosszúak. Az emberek ma nem tudnak monográfiákat elolvasni, mert egyszerűen nincs idejük rá. Azt kértük a szerzőktől, hogy tartsák be a terjedelmi korlátokat” - emelte ki Ritoók Ágnes, aki szólt arról is, hogy minden korszakról egy-egy összefoglaló tanulmány található a kötetben, és ezek mögé tették azokat a tárgyakat, amelyek a témához tartoznak. „Fontos volt, hogy sok tárgy, sok kép legyen a kötetben, hiszen ma képi kultúrában élünk, a szöveget minden kiadvány esetében jó, ha fellazítják a képek és ezek egy olyan horizontot mutatnak be az olvasónak, amit együtt soha egyetlen kiállításon sem láthatnak.” Ritoók Ágnes az Árpádok kora kiállítás kapcsán szólt arról, hogy volt olyan tárgy, például az Adelheid kereszt, ami hosszas tárgyalások és erőfeszítések ellenére sem érkezhetett meg a kiállításra, ez a XI. század végi unikális darab is bemutatásra kerül a kötetben.
A könyvbemutatón L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója arról is szólt, hogy a most elkészül kötet bizonyíték arra, hogy az elmúlt években, évtizedekben is milyen sok új fontos megállapítást hozó kutatási eredményt köszönhetünk a korszak történészeinek, hiszen számos új tárgyi anyaggal, régészeti feltárással, forráselemzéssel lettünk gazdagabbak, amelyek árnyalják azt a képet, ami bennünk él az Árpád korról. „Van bőven mit felmutatni, ami azt jelzi, hogy Szent István és utódainak országa egy erős, stabil keresztény államként létezett Európában” – fogalmazott L. Simon László.
A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a most megjelent kötet csak az első állomás, mert könyvsorozatot terveznek, a későbbi időszakok hasonló színvonalú és terjedelmű feldolgozására vállalkoznak. Ezzel kapcsolatban elárulta azt is, hogy nem feltétlenül időrendben teszik ezt meg, mert 2026-ban lesz Mohácsi csata 500. évfordulója, ennek kapcsán pedig az azt megelőző időszakot és a csata történetét dolgozzák fel. A főigazgató reményét fejezte ki, hogy gyümölcsöző, sok éves, vagy évtizedes közös kutatómunka kezdődik erős szövetségben és határozott kutatási programmal.