-
Drámapedagógiai foglalkozás
A Széna Téri Tagkönyvtárban drámafoglalkozást és irodalomterápiás előadást, a Pedagógiai Szakkönyvtárban pedig könyvbemutatót is tartanak a március 16-ával kezdődő héten.
2026.03.14. -
Szakál Antal emlékkiállítás
Szakál Antal képzőművész hagyatékából nyílik kiállítás 2026. március 20-án, pénteken 17 órakor az Öreghegyi Közösségi Házban. A közel harminc alkotást bemutató tárlatot Bobory Zoltán József Attila-díjas költő ajánlja a közönség figyelmébe, közreműködnek az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola táncosai. A kiállítás május 29-ig látogatható.
2026.03.14. -
Közeledik a Versünnep
Közeledik a Versünnep döntője, amelyre már javában készülnek a fiatal versmondók. A diákok mentorok segítségével dolgoznak azon, hogy a lehető legjobban adják át a választott költemények üzenetét.
2026.03.13. -
Pati-Nagy Bence emléke
Pati Nagy Bencére, a Fejér Megyei Hírlap fotóriporterére emlékeztek a Szent István Művelődési Házban. A kiállítás április 1-ig látogatható.
2026.03.12.
Kék égbolt – Ősbemutatóval debütál a fehérvári rendező a Vörösmarty Színházban
A Kék égbolt két női szereplő sorsán keresztül a generációkon át öröklődő traumákat, a kimondatlan családi titkokat és a gyógyulás lehetőségeit vizsgálja.
A darab szerzője, Selmeczi Bea, a Vörösmarty Színház dramaturgja íróként nagy érzékenységgel fordul a női sorsok, családi viszonyok és lelki sebek témája felé.
A rendező, Ferenczy-Nagy Boglárka, aki friss, játékos formanyelvvel nyúlt ehhez a különösen komoly mondanivalójú anyaghoz, így fogalmazott: „A transzgenerációs traumák kérdésköre régóta foglalkoztat, a diplomarendezésemben is ezzel dolgoztam. (Váradi) Eszter Sára és (Selmeczi) Bea korábban említették már, hogy régóta dédelgetett vágyuk ezt a témát feldolgozni, én pedig nagyon örültem a felkérésnek. Ráadásul egy női történetről beszélünk, ami különösen közel áll hozzám: a női sorsok feltérképezése, főként a családon belül, mindig is szívügyem volt.”
A két színésznő, Váradi Eszter Sára és Fehér Diána Aida bravúrosan váltottak szerepről szerepre, miközben több emberi sorsot is felvillantottak - eközben mindvégig hangsúlyosan elkülöníthető maradt fő karakterük.
Jelenlétük intenzív és hiteles: alakításaikban egyszerre jelenik meg a fájdalom, az önirónia, az élni akarás és az a finom humor, amely olykor éppen a legnehezebb pillanatokban hoz megkönnyebbülést.
A színpadi látvány és a jelmezek Baranyai Marcell munkáját dicsérik. A tervező funkcionális, mégis szimbolikusan gazdag teret hozott létre, amely a nagymama karakterének világát idézi, s egyben keretet ad a szereplők múlt és jelen között zajló párbeszédének.

A kellékek is a játék szerves részévé váltak – egyes tárgyak ugyanis múltból előbukkanó figurákat keltenek életre.

Az előadás zenéjét Tóth Dóra Lilla komponálta, aki mindvégig jelen van a színpadon: eszközei mindössze egy hegedű és egy looperpedál, melyek segítségével kíséri az előadást.
A zene azonban itt nem pusztán aláfestés, hanem meghatározója is a történet érzelmi ívének: hangjaival hol felerősíti, hol finoman oldja a színpadi feszültséget.
A Kék égbolt bemutatójával a szülővárosába visszatérő rendező, a mély empátiával alkotó színészek és az alkotócsapat közösen teremtettek különleges atmoszférát a csendnek, az emlékezésnek és a kimondás bátorságának.