-
Krisztus Király Napok
Püspöki szentmisével zárult a Krisztus Király Napok háromnapos ünnepségsorozata vasárnap. Az Almássy-telepi Krisztus Király Plébánia búcsúnapján adták át a Krisztus Király-díjat, amelyet idén Takács Lajos kapott. Amint az a méltatásban elhangzott, a közösség tagja példaértékűen valósítja meg munkájában és életében, hogy találkozik benne az emberség, az evangélium és a gazdaság.
2026.11.22. -
Székesfehérvári Kórustalálkozó
Tizenkettedik alkalommal rendezte meg az Alba Regia Vegyeskar a Székesfehérvári Kórustalálkozót. A hangversenyen fellépett a Comenius Kamarakórus, a Köfém Nyugdíjas Férfikar, a Primavera Kórus, a Sing for joy Kamarakórus, a Vox Mirabilis Kamarakórus és a házigazda, Alba Regia Vegyeskar.
2026.11.21. -
A művészeti oktatás fejlesztése
Fehérvár ad helyet a Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége érdekegyeztető fórumának. A kétnapos szakmai esemény célja, hogy a korábbi előkészítő egyeztetések eredményeit összegezve, egységes és megalapozott javaslatcsomagot dolgozzon ki a minisztérium számára a hazai középfokú művészetoktatás fejlesztése érdekében.
2026.11.20. -
Kiállítás a Munkácsyban
Képzőművészeti kiállítást rendeztek a Munkácsy Mihály Általános Iskolában. A tárlatra a Gorsium Művészeti Szakgimnázium növendékei hozták el alkotásaikat.
2026.11.20.
Kék égbolt – Ősbemutatóval debütál a fehérvári rendező a Vörösmarty Színházban
A Kék égbolt két női szereplő sorsán keresztül a generációkon át öröklődő traumákat, a kimondatlan családi titkokat és a gyógyulás lehetőségeit vizsgálja.
A darab szerzője, Selmeczi Bea, a Vörösmarty Színház dramaturgja íróként nagy érzékenységgel fordul a női sorsok, családi viszonyok és lelki sebek témája felé.
A rendező, Ferenczy-Nagy Boglárka, aki friss, játékos formanyelvvel nyúlt ehhez a különösen komoly mondanivalójú anyaghoz, így fogalmazott: „A transzgenerációs traumák kérdésköre régóta foglalkoztat, a diplomarendezésemben is ezzel dolgoztam. (Váradi) Eszter Sára és (Selmeczi) Bea korábban említették már, hogy régóta dédelgetett vágyuk ezt a témát feldolgozni, én pedig nagyon örültem a felkérésnek. Ráadásul egy női történetről beszélünk, ami különösen közel áll hozzám: a női sorsok feltérképezése, főként a családon belül, mindig is szívügyem volt.”
A két színésznő, Váradi Eszter Sára és Fehér Diána Aida bravúrosan váltottak szerepről szerepre, miközben több emberi sorsot is felvillantottak - eközben mindvégig hangsúlyosan elkülöníthető maradt fő karakterük.
Jelenlétük intenzív és hiteles: alakításaikban egyszerre jelenik meg a fájdalom, az önirónia, az élni akarás és az a finom humor, amely olykor éppen a legnehezebb pillanatokban hoz megkönnyebbülést.
A színpadi látvány és a jelmezek Baranyai Marcell munkáját dicsérik. A tervező funkcionális, mégis szimbolikusan gazdag teret hozott létre, amely a nagymama karakterének világát idézi, s egyben keretet ad a szereplők múlt és jelen között zajló párbeszédének.

A kellékek is a játék szerves részévé váltak – egyes tárgyak ugyanis múltból előbukkanó figurákat keltenek életre.

Az előadás zenéjét Tóth Dóra Lilla komponálta, aki mindvégig jelen van a színpadon: eszközei mindössze egy hegedű és egy looperpedál, melyek segítségével kíséri az előadást.
A zene azonban itt nem pusztán aláfestés, hanem meghatározója is a történet érzelmi ívének: hangjaival hol felerősíti, hol finoman oldja a színpadi feszültséget.
A Kék égbolt bemutatójával a szülővárosába visszatérő rendező, a mély empátiával alkotó színészek és az alkotócsapat közösen teremtettek különleges atmoszférát a csendnek, az emlékezésnek és a kimondás bátorságának.