-
Az ajtó
Szeptember 17-én, csütörtökön 17.30-tól magyar művel folytatódik a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ könyvklubja csütörtökön a Vízivárosban. A téma ezúttal Szabó Magda önéletrajzi ihletésű, pszichológiai regénye, Az ajtó lesz. Minden könyvbarátot szeretettel várnak!
2026.09.15. -
Zárókoncertjéhez érkezik a Zene-Szó
Szeptember 19-én, szombaton 18 órakor a Szent Imre-temlomban zárókoncertjéhez érkezik a Zene-Szó sorozat, ezúttal egy igazán különleges, kizárólag rézfúvós hangszerekre épített műsorral. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum összefogásából megvalósult eseménysorozat a spirituális és művészeti élményt elegyíti oly módon, hogy a szombat este a koncertet meghallgató közönség pár napra biztosan feltöltődik.
2026.09.15. -
Hamarosan zár a Totus Tuus kiállítás
Szeptember 27-én bezárja kapuit a Szent István Király Múzeum Rendház épületében a Totus Tuus című kiállítás. Aki még nem látta a Szent II. János Pál pápa életét és örökségét bemutató tárlatot, a hátralévő napokban két kurátori tárlatvezetésen is részt vehet.
2026.09.15. -
Határok nélkül
Határok nélkül címmel szerveztek kétnapos rendezvényt a kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpontban. A konferenciát követően koncertestet hallhatott a közönség.
2026.09.15.
Kék égbolt – Ősbemutatóval debütál a fehérvári rendező a Vörösmarty Színházban
A Kék égbolt két női szereplő sorsán keresztül a generációkon át öröklődő traumákat, a kimondatlan családi titkokat és a gyógyulás lehetőségeit vizsgálja.
A darab szerzője, Selmeczi Bea, a Vörösmarty Színház dramaturgja íróként nagy érzékenységgel fordul a női sorsok, családi viszonyok és lelki sebek témája felé.
A rendező, Ferenczy-Nagy Boglárka, aki friss, játékos formanyelvvel nyúlt ehhez a különösen komoly mondanivalójú anyaghoz, így fogalmazott: „A transzgenerációs traumák kérdésköre régóta foglalkoztat, a diplomarendezésemben is ezzel dolgoztam. (Váradi) Eszter Sára és (Selmeczi) Bea korábban említették már, hogy régóta dédelgetett vágyuk ezt a témát feldolgozni, én pedig nagyon örültem a felkérésnek. Ráadásul egy női történetről beszélünk, ami különösen közel áll hozzám: a női sorsok feltérképezése, főként a családon belül, mindig is szívügyem volt.”
A két színésznő, Váradi Eszter Sára és Fehér Diána Aida bravúrosan váltottak szerepről szerepre, miközben több emberi sorsot is felvillantottak - eközben mindvégig hangsúlyosan elkülöníthető maradt fő karakterük.
Jelenlétük intenzív és hiteles: alakításaikban egyszerre jelenik meg a fájdalom, az önirónia, az élni akarás és az a finom humor, amely olykor éppen a legnehezebb pillanatokban hoz megkönnyebbülést.
A színpadi látvány és a jelmezek Baranyai Marcell munkáját dicsérik. A tervező funkcionális, mégis szimbolikusan gazdag teret hozott létre, amely a nagymama karakterének világát idézi, s egyben keretet ad a szereplők múlt és jelen között zajló párbeszédének.

A kellékek is a játék szerves részévé váltak – egyes tárgyak ugyanis múltból előbukkanó figurákat keltenek életre.

Az előadás zenéjét Tóth Dóra Lilla komponálta, aki mindvégig jelen van a színpadon: eszközei mindössze egy hegedű és egy looperpedál, melyek segítségével kíséri az előadást.
A zene azonban itt nem pusztán aláfestés, hanem meghatározója is a történet érzelmi ívének: hangjaival hol felerősíti, hol finoman oldja a színpadi feszültséget.
A Kék égbolt bemutatójával a szülővárosába visszatérő rendező, a mély empátiával alkotó színészek és az alkotócsapat közösen teremtettek különleges atmoszférát a csendnek, az emlékezésnek és a kimondás bátorságának.