-
XIV. Mezőföld virágai szólótáncverseny
Rangos országos megmérettetéseknek ad otthont az Alba Regia Táncegyesület szervezésében Székesfehérváron a Malom utcai Táncház. 2026. március 28-án, szombaton az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület szakmai támogatásával a XIV. Mezőföld virágai szólótáncversenyt, március 29-én, vasárnap pedig a Gyermek Néptáncosok XVII. Országos Szólótánc Fesztivál Közép-Dunántúl régió válogatóját rendezik meg.
2026.01.29. -
Lángképződés Vörösmartyval
Január 30-án, pénteken 18 órakor Sudár Annamária előadóművész Lángképződés című, vetített képekkel – köztük ritkán látható dokumentumokkal – kísért Vörösmarty-estjére invitálnak szeretettel minden érdeklődőt a Vörösmarty Társaság Kossuth utcai klubházába. A programot Sebők Melinda irodalomtörténész, a Társaság elnöke nyitja meg.
2026.01.28. -
Olvasókör a könyvtárban
Az olvasás népszerűsítése és a közösségépítés a célja egyebek mellett a Vörösmarty Mihály Könyvtárban két havonta megvalósuló Olvasókörének. Az olvasás kedvelőit kedden délután várták az intézmény felnőtt kölcsönző részlegére.
2026.01.28. -
A művészet mindenkié
Lásd gyöngyökben a világot! címmel nyílt iparművészeti kiállítás a Vörösmarty Mihály Könyvtár Pedagógiai részlegén. A magyar kultúra napja alkalmából rendezett tárlat az első állomása egy háromrészes, új sorozatnak, amely két hónapon át lesz látogatható.
2026.01.28.
Kék égbolt – Ősbemutatóval debütál a fehérvári rendező a Vörösmarty Színházban
A Kék égbolt két női szereplő sorsán keresztül a generációkon át öröklődő traumákat, a kimondatlan családi titkokat és a gyógyulás lehetőségeit vizsgálja.
A darab szerzője, Selmeczi Bea, a Vörösmarty Színház dramaturgja íróként nagy érzékenységgel fordul a női sorsok, családi viszonyok és lelki sebek témája felé.
A rendező, Ferenczy-Nagy Boglárka, aki friss, játékos formanyelvvel nyúlt ehhez a különösen komoly mondanivalójú anyaghoz, így fogalmazott: „A transzgenerációs traumák kérdésköre régóta foglalkoztat, a diplomarendezésemben is ezzel dolgoztam. (Váradi) Eszter Sára és (Selmeczi) Bea korábban említették már, hogy régóta dédelgetett vágyuk ezt a témát feldolgozni, én pedig nagyon örültem a felkérésnek. Ráadásul egy női történetről beszélünk, ami különösen közel áll hozzám: a női sorsok feltérképezése, főként a családon belül, mindig is szívügyem volt.”
A két színésznő, Váradi Eszter Sára és Fehér Diána Aida bravúrosan váltottak szerepről szerepre, miközben több emberi sorsot is felvillantottak - eközben mindvégig hangsúlyosan elkülöníthető maradt fő karakterük.
Jelenlétük intenzív és hiteles: alakításaikban egyszerre jelenik meg a fájdalom, az önirónia, az élni akarás és az a finom humor, amely olykor éppen a legnehezebb pillanatokban hoz megkönnyebbülést.
A színpadi látvány és a jelmezek Baranyai Marcell munkáját dicsérik. A tervező funkcionális, mégis szimbolikusan gazdag teret hozott létre, amely a nagymama karakterének világát idézi, s egyben keretet ad a szereplők múlt és jelen között zajló párbeszédének.

A kellékek is a játék szerves részévé váltak – egyes tárgyak ugyanis múltból előbukkanó figurákat keltenek életre.

Az előadás zenéjét Tóth Dóra Lilla komponálta, aki mindvégig jelen van a színpadon: eszközei mindössze egy hegedű és egy looperpedál, melyek segítségével kíséri az előadást.
A zene azonban itt nem pusztán aláfestés, hanem meghatározója is a történet érzelmi ívének: hangjaival hol felerősíti, hol finoman oldja a színpadi feszültséget.
A Kék égbolt bemutatójával a szülővárosába visszatérő rendező, a mély empátiával alkotó színészek és az alkotócsapat közösen teremtettek különleges atmoszférát a csendnek, az emlékezésnek és a kimondás bátorságának.