-
Hazatért a 3000 éves páncél
Egy nagyszabású chicagoi, majd egy kanadai kiállítás után, alig néhány hete tért haza Székesfehérvárra az a korábban a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, egyedülálló, késő bronzkori vért, amelyhez hasonlóból mindössze kettő van a világon. A különleges, korróziónak is ellenálló ötvözetből készített páncélt - amelyen még egy kardvágás nyoma is látható - várhatóan 2027-ben mutatja be a látogatóknak a Szent István Király Múzeum.
2026.10.08. -
Szent István országa kórustalálkozó
„Szent István országa – Boldogasszony országa” címmel szervez kórustalálkozót október 10-én a Primavera Kórus. Meghívásukra a királyi városba érkezik a komárnoi Concordia Vegyeskar és a veszprémi Opus Énekegyüttes. Szeretettel várják a város zeneszerető közönségét szombaton 16.30 órakor a Szent Imre-templomba, a kórusok ünnepi hangversenyére.
2026.10.08. -
Elindult az idei FEDOK
Elindult a II. Fehérvári Dokumentumfilm Fesztivál a Kodolányi János Egyetem épületében. Az első nap első filmje és az azt követő beszélgetés az érzékenyítésről szólt.
2026.10.08. -
Királyok városa, szavak palotája
Folytatta városunk történetét bemutató könyvsorozatát Magony Imre. Az Aranybulla Könyvtárban ismerhették meg az olvasók, a " Királyok városa, szavak palotája" című új kötetét.
2026.10.08.
Karácsonyi népszokásokról
A karácsonyi ünnepek kezdete november végére, december elejére esik az eljövetelt és az Úrra való várakozást jelentő adventtel, ami egyben az egyházi év kezdetét is jelenti. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, amikor heti háromnapos böjttel is megtisztelték. Karácsonykor a ház körüli állatokat gondosan ellátták, óljaikat kitakarították. Különös hiedelmek kapcsolódtak ugyanis az állatokhoz.
2012.12.23. 08:41 |
A karácsonyi ünnepek kezdete november végére, december elejére esik az eljövetelt és az Úrra való várakozást jelentő adventtel, ami egyben az egyházi év kezdetét is jelenti. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, amikor heti háromnapos böjttel is megtisztelték. A szentestét megelőző négy ünnepi vasárnap és szentek névnapjai (András, Borbála, Miklós, Tamás, István, János) tartoznak bele.
A katolikusok számára a karácsonyi ünnep fénypontja az éjféli mise melyet december 24-ről 25-re virradó éjszaka tartanak a templomokban, és amelyen rengeteg hívő és nem hívő ember vesz részt szerte a világon. Rómában az 5. században vezették be, a pápa azóta is minden alkalommal a római Santa Maria Maggiore templomban celebrálja. Karácsony napján a pápa kiáll a vatikáni palota erkélyére, és onnan adja áldását az emberiségnek, melyet nem csupán a rengeteg odagyűlt hívő hallhat, hanem világszerte valamennyien láthatjuk a médiák segítségével.
Karácsonykor a ház körüli állatokat gondosan ellátták, óljaikat kitakarították. Különös hiedelmek kapcsolódtak ugyanis az állatokhoz. Voltak, akik azt tartották, hogy az állatok karácsonykor beszélni tudnak. Egyes országokban szokás volt az állatoknak kis karácsonyfát állítani, de ezt a pogány eredetű szokást az egyház tiltotta.
