-
Egyenes képek
Az ismert székesfehérvári fotográfus, Kiss László képeiből nyílik kiállítás szeptember 18-án a Pelikán Galériában. A szervezők és a kiállító szeretettel vár minden érdeklődőt!
2026.09.16. -
Jazz a szabadban
A magyar jazz-szcéna egyik legfontosabb alakja, Ajtai Péter, a világ egyik legjobb dobosa, Paal Nilssen-Love és a portugál Luís Vicente (trombita) lép fel az őszi koncertek nyitányaként az Egyházmegyei Múzeumban. A jazzestet ezúttal a múzeum udvarán rendezik szeptember 17-én.
2026.09.16. -
Hétvezér est Királykúton
Folytatódott a Hétvezér estek kulturális programsorozata. A Királykút Emlékház vendége ez alkalommal Szücsi Frigyes, régész volt.
2026.09.16. -
Reform közművelődés
Idén tavasszal elindult egy a közművelődés reformjának irányát kijelölő szakmai egyeztetés a szektorban dolgozó szakemberek között. A kezdeményezés keretében a munkacsoportok vezetői városunkba látogattak.
2026.09.16.
Csizik Balázs vizuális alkotóművész tárlata nyílik meg pénteken a Pelikánban
Kapcsolódások – Relations című tárlata nyílik meg a Pelikán Galériában. A tárlatot szeptember 20-ig, keddtől péntekig 10-től 18 óráig láthatja a közönség, a belépés díjtalan.
Csizik Balázs (Székesfehérvár, 1987) legújabb sorozataival mutatkozik be a székesfehérvári Pelikán Galériában, melyek „Kapcsolódások – Relations” címen összeérnek egy fontos téma, az ember alkotta mesterséges világ és a természet találkozásában létrejövő feszültség kapcsán.
Balázs számára különösen fontos a helyszín, hiszen székesfehérvári származásúként, több hazai és nemzetközi kiállítás után újra szülővárosában állíthat ki – ahol a műtárgyak egy része is készült.
„Fotóalapú munkáiban egyszerre reflektál az absztrakt fotográfia képiségére, a modern építészet formavilágára, valamint a konstruktív és szuprematista festészeti hagyományra. Sorozatainak közös vonása a redukció, a minimalizmus, amely egyszerre jelenik meg a színekben, a kompozícióban és a megjelenített látványban egyaránt. Ez a fajta reduktivitás némi ridegséget, távolságtartást, rezignáltságot is magában hordoz, ami összhangban van a megjelenített urbánus látvány elidegenedett formavilágával.” – írja róla Schneller János művészettörténész, a Ferenczy Múzeum kurátora.
A kiállítás három részből áll, a „Bauhaus100” sorozat egy tisztelgés a Bauhaus századik évfordulója kapcsán, a „Waste Suprematism” sorozatban szemétből kirakott kompozíciók esztétizálják a környezetszennyezés problematikáját, így adva etikai többletjelentést a sorozatnak.
Az „Urban Relations” sorozatban az épített környezet és természet közötti viszonyok az anyagszerűségben oldódnak fel. A kutatás alapját az ökológiai és szociológiai problematikák, illetve az identitás képezik. A természetbe beavatkozó ember esetlen pusztítására helyezi a hangsúlyt – vagy ennek ellenpólusaként az emberként létrehozott nyers matéria erős jelenlétére, megváltoztathatatlan beavatkozására.
Az épületmakettek érdekesnek, szépnek tűnnek, de közben riasztónak is, rámutatva, hogy a folyamatos jólétre törekvő emberi túlhalmozás, fejlődés sokszor a dekonstrukció, visszafordíthatatlan torzulás irányába mutatnak. Ezen fenti etikai kérdések komoly kérdéseket tesznek fel a műtárgyakat befogadó közönség felé, melyekre választ keresni szükséges.