-
Az avar kori Mezőföld
Február 3-án, kedden 16:30 órától kezdődik Szücsi Frigyes „Az avar kori Mezőföld” című könyvének bemutatója a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont kiadványaként megjelenő kötet Székesfehérvár tágabb környezetének, a mezőföldi középtájnak az avar kori (6–9. századi) múltját mutatja be, összefoglalva az elmúlt több mint 100 év kutatásainak az eredményeit.
2026.02.01. -
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Csizik Balázs vizuális alkotóművész tárlata nyílik meg pénteken a Pelikánban
Kapcsolódások – Relations című tárlata nyílik meg a Pelikán Galériában. A tárlatot szeptember 20-ig, keddtől péntekig 10-től 18 óráig láthatja a közönség, a belépés díjtalan.
Csizik Balázs (Székesfehérvár, 1987) legújabb sorozataival mutatkozik be a székesfehérvári Pelikán Galériában, melyek „Kapcsolódások – Relations” címen összeérnek egy fontos téma, az ember alkotta mesterséges világ és a természet találkozásában létrejövő feszültség kapcsán.
Balázs számára különösen fontos a helyszín, hiszen székesfehérvári származásúként, több hazai és nemzetközi kiállítás után újra szülővárosában állíthat ki – ahol a műtárgyak egy része is készült.
„Fotóalapú munkáiban egyszerre reflektál az absztrakt fotográfia képiségére, a modern építészet formavilágára, valamint a konstruktív és szuprematista festészeti hagyományra. Sorozatainak közös vonása a redukció, a minimalizmus, amely egyszerre jelenik meg a színekben, a kompozícióban és a megjelenített látványban egyaránt. Ez a fajta reduktivitás némi ridegséget, távolságtartást, rezignáltságot is magában hordoz, ami összhangban van a megjelenített urbánus látvány elidegenedett formavilágával.” – írja róla Schneller János művészettörténész, a Ferenczy Múzeum kurátora.
A kiállítás három részből áll, a „Bauhaus100” sorozat egy tisztelgés a Bauhaus századik évfordulója kapcsán, a „Waste Suprematism” sorozatban szemétből kirakott kompozíciók esztétizálják a környezetszennyezés problematikáját, így adva etikai többletjelentést a sorozatnak.
Az „Urban Relations” sorozatban az épített környezet és természet közötti viszonyok az anyagszerűségben oldódnak fel. A kutatás alapját az ökológiai és szociológiai problematikák, illetve az identitás képezik. A természetbe beavatkozó ember esetlen pusztítására helyezi a hangsúlyt – vagy ennek ellenpólusaként az emberként létrehozott nyers matéria erős jelenlétére, megváltoztathatatlan beavatkozására.
Az épületmakettek érdekesnek, szépnek tűnnek, de közben riasztónak is, rámutatva, hogy a folyamatos jólétre törekvő emberi túlhalmozás, fejlődés sokszor a dekonstrukció, visszafordíthatatlan torzulás irányába mutatnak. Ezen fenti etikai kérdések komoly kérdéseket tesznek fel a műtárgyakat befogadó közönség felé, melyekre választ keresni szükséges.