Kádár-beszédről és nyilasuralomról is kérdeztek a történelem érettségin

Több mint 74 ezer diák adott számot tudásáról közép- és emelt szinten a szerdai történelem írásbeli érettségi vizsgákon.

A kereszténység születéséről, az iszlámról, a kapitalista gazdaságról, a Rákóczi-szabadságharcról, a dualizmus kori Magyarország gazdaságáról, az első világháború idején fellépő élelmiszerhiányról, és egy 1957-es Kádár János-beszédről is szerepelnek kérdések a középszintű töriérettségi első, rövidebb feladatokból álló részében. A diákoknak a hódmezővásárhelyi iskolakörzetek átszervezéséről is el kell olvasniuk egy szöveget, értelmezve a szegregáció, integráció, hátrányos helyzetű diák fogalmát.

Középszinten 1266 helyszínen 68 821 tanuló, emelt szinten 115 helyszínen 5811 diák tett érettségi vizsgát.

A középszintű történelemérettségi második részében a diákok négy esszéfeladatot kaptak, ezek közül azonban csak kettőt kellett megoldaniuk. A négy téma között idén az első ipari forradalom, a KGST-országok, a magyarországi etnikai változások és a nyilasuralom is szerepelt.

A feladatsor kétféle esszéfeladatot tartalmazott. Egy rövid feladatot – a megadott témát 100-130 szóban, vagyis 12-16 sorban kellett kifejteni – és egy hosszút, amely egy 210-260 szavas esszé megírását várta a diákoktól.

A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot tartalmazott. A vizsgázóknak a négy feladatból kettőt kellett választaniuk: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül; egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Ha a vizsgázó a rövid esszét egy 1849 előtti korszakról írta, a hosszú esszéjének az 1849 utáni témáról kellett szólnia, és fordítva.