2. Magyarország

Kádár-beszédről és nyilasuralomról is kérdeztek a történelem érettségin

A középszintű történelemérettségi második részében az első ipari forradalomról, a KGST-országokról, háromszáz évvel ezelőtti etnikai változásokról és a nyilasuralomról is írhattak esszét a diákok. Az első, rövidebb feladatokból álló részben többek között a kereszténység születéséről és a Rákóczi szabadságharcról kérdezték az érettségizőket.
2018.05.09. 11:34 |
Kádár-beszédről és nyilasuralomról is kérdeztek a történelem érettségin

Több mint 74 ezer diák adott számot tudásáról közép- és emelt szinten a szerdai történelem írásbeli érettségi vizsgákon.

A kereszténység születéséről, az iszlámról, a kapitalista gazdaságról, a Rákóczi-szabadságharcról, a dualizmus kori Magyarország gazdaságáról, az első világháború idején fellépő élelmiszerhiányról, és egy 1957-es Kádár János-beszédről is szerepelnek kérdések a középszintű töriérettségi első, rövidebb feladatokból álló részében. A diákoknak a hódmezővásárhelyi iskolakörzetek átszervezéséről is el kell olvasniuk egy szöveget, értelmezve a szegregáció, integráció, hátrányos helyzetű diák fogalmát.

Középszinten 1266 helyszínen 68 821 tanuló, emelt szinten 115 helyszínen 5811 diák tett érettségi vizsgát.

A középszintű történelemérettségi második részében a diákok négy esszéfeladatot kaptak, ezek közül azonban csak kettőt kellett megoldaniuk. A négy téma között idén az első ipari forradalom, a KGST-országok, a magyarországi etnikai változások és a nyilasuralom is szerepelt.

A feladatsor kétféle esszéfeladatot tartalmazott. Egy rövid feladatot – a megadott témát 100-130 szóban, vagyis 12-16 sorban kellett kifejteni – és egy hosszút, amely egy 210-260 szavas esszé megírását várta a diákoktól.

A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot tartalmazott. A vizsgázóknak a négy feladatból kettőt kellett választaniuk: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül; egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Ha a vizsgázó a rövid esszét egy 1849 előtti korszakról írta, a hosszú esszéjének az 1849 utáni témáról kellett szólnia, és fordítva.

Magyarország

Összes

  1. Központi felvételi

    Tantárgyanként 10 feladat, 45 perc és 50 pont - január 24-én 10 órakor elkezdődik a központi írásbeli, melyet a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok írnak magyarból és matekból. A felvételiző diákoknak Székesfehérvár polgármestere is küldött üzenetet közösségi oldalán.

    2026.01.24.

  2. Veszélyes a levegőminőség

    A téli időjárás és az intenzívebb lakossági fűtés hatására több településen romlott a levegő minősége. Székesfehérváron is elérte a legrosszabb értékelési kategóriát, a veszélyes szintet. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szennyezett levegő különösen a krónikus légúti betegségben szenvedők számára jelent kockázatot.

    2026.01.23.

  3. Tovább javult a diákok fittségi állapota, de nem érte el a pandémia előtti szintet

    Az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy folyamatosan javul a diákok fittségi indexe, és az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet. Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket.

    2026.01.14.

  4. Országgyűlési választás április 12-én

    Sulyok Tamás kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét választotta. Mostantól jelezhetik indulási szándékukat az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál.

    2026.01.13.