-
A Háry János koncertszerű előadásával zárult az augusztus 20-i nemzeti ünnep
A Háry János című Kodály Zoltán-daljáték koncertszerű előadásával zárultak az államalapítás ünnepének tiszteletére rendezett programok Székesfehérváron. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a közreműködő neves előadóművészek és városi kórusok tagjaiból álló összkar nagyszabású közös produkcióját telt házas közönség kísérte figyelemmel augusztus huszadikának estéjén a Zichy-színpadon.
2026.08.21. -
Kenyéráldás Szent István ünnepén
Augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén Spányi Antal megyés püspök Szent István tiszteletére celebrált ünnepi szentmisét a Szent Korona hiteles másolata és első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében a székesegyházban. A püspök a ceremónia végén megáldotta az új kenyeret, az élet szimbólumát, majd átadta azt dr. Cser-Palkovics András polgármesternek, rajta keresztül pedig minden székesfehérvárinak.
2026.08.20. -
Katonazenekari fesztivál
Négy katonazenekar találkozott az idei Fricsay Richárd katonazenekari fesztiválon. Székesfehérvár belvárosában nagy közönség gyűlt össze.
2026.08.20. -
Gavran: A baba
Új darabbal jelentkezett a Prospero Színkör. A V54 kultúrtérben mutatták be Miro Gavran: A baba című tragikomédiáját.
2026.08.19.
Jubileumi előadás Mindszenty Józsefről
Október 17-én, hétfőn 17.30-kor a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban A „szívében rab” főpásztor, Mindszenty József - jubileumi előadás címmel Dr. Kovács Gergely történész, okleveles posztulátor beszél a bíboros prímás érsek boldoggá avatásáról az1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékezve.
2016.10.11. 07:37 |
Október 17-én, hétfőn 17.30-kor a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban A „szívében rab” főpásztor, Mindszenty József - jubileumi előadás címmel Dr. Kovács Gergely történész, okleveles posztulátor beszél a bíboros prímás érsek boldoggá avatásáról az1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékezve.

Mindszenty József Esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása, bíboros. Pehm József néven 1892-ben született a Vas vármegyei Csehmindszenten. 1915-ben Szombathelyen szentelték pappá. 1917-től Zalaegerszegen volt gimnáziumi hittantanár. Az 1918–19-es forradalmak idején politikai okokból letartóztatták, majd a Tanácsköztársaság alatt internálták. 1919 októberétől ismét Zalaegerszegen volt plébános, 1924-től címzetes apát, 1937-ben pápai prelátus lett. 1944. március 15-én szentelték püspökké, és helyezték a veszprémi egyházmegye élére. Mentette a meggyőződésük vagy származásuk miatt üldözötteket, szót emelt a Dunántúl hadszíntérré változtatása ellen, ezért 1944 őszén a nyilasok elhurcolták, Sopronkőhidára. 1945-ben, szabadulását követően visszatért Veszprémbe.
1945 őszén esztergomi érsekké szentelték, majd a következő évben bíborossá. Szembenállt a kommunista politikával, ragaszkodott az egyház társadalmi szerepének megőrzéséhez. Nyilvánosan emelt szót az 1947. évi választási csalások, az egyházi iskolák államosítása ellen. 1948 karácsonyán letartóztatták, a következő évben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. 1955-ben börtönbüntetését megszakították, Felsőpeténybe vitték, ahol házi őrizetbe került. Az 1956-os forradalom idején kiszabadítása, érseki tisztének helyreállítása az egyik általánosan elterjedt követelés volt. Kiszabadítását követően, 1956. október 31-én katonákból és felkelőkből álló népes csoport kísérte Rétságról Budapestre. November 3-án este rádióbeszédben szólt a nemzethez. Másnap a szovjet támadás hírére az Egyesült Államok nagykövetségére menekült, ahol menedékjogot kapott. 1957. március 9-én bejelentették, hogy ítélete hatályban van, majd 1962-ben – távollétében – 1956-os szerepéért is elítélték. 1971. szeptember 28-án előzetes megállapodás alapján elhagyhatta az amerikai követséget. 1973-ban a pápa tisztségéből való lemondásra szólította föl. Utolsó éveit Bécsben töltötte, ott halt meg 1975. május 6-án. Mariazellben temették el, hamvait 1991-ben Magyarországon az esztergomi bazilikában helyezték végső nyugalomra. 1994 márciusában kezdődött boldoggá avatásának folyamata.