Jövőre 57 ezer forint lesz a minimálbér 

 Megegyezett pénteki ülésén az Országos Érdekegyeztető Tanács a jövő évi minimálbér összegéről és arról, hogy átlagosan hat százalékos bruttó béremelést javasolnak. A minimálbér ennél nagyobb mértékben, 7,5 százalékkal 57 ezer forintra emelkedik.

 A pénteki már a nyolcadik tárgyalási fordulója volt idén az egyeztetésnek, és a minimálbérnél igen távolról indultak a szociális partnerek. Az induló érték a szakszervezeteknél 62 ezer forint volt, a munkaadóknál 55 400 forint. 

 A szakszervezetek között nem volt konszenzus az 57 ezer forintos minimálbérrel kapcsolatban, de a megegyezés érdekében az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége nem jelentett be vétót. Az autonómok ragaszkodtak az 57 500 forintos minimálbérhez. 

 A szakszervezeti igénynek megfelelően sikerült megegyezni abban, hogy szeptember 15-ig értékelik, hogy miként teljesül a versenyszférában a keresetemelési ajánlás. Amennyiben az országos gazdasági teljesítmény, az infláció és más mutatók tényszámai miatt nem valósulhat meg az ajánlott keresetemelés, az OÉT-ben tárgyalásokat folytatnak a megoldás érdekében. 

 A szakszervezetek arra is igényt tartottak volna, hogy már most figyelmeztessék a megállapodásban az ágazati és vállalati béregyezségek szereplőit, a lehetséges változásokra, hogy a jelenleg megkötendő egyezségek adjanak lehetőséget egy újabb ajánlás figyelembevételére. Ezt a kitételt a munkaadói és a kormányzati oldal nem tartotta indokoltnak, s végül a kompromisszumok alján ez nem került be a megállapodásba. 

 Ugyancsak kimaradt a megállapodásból annak a szakszervezeti igénynek a teljesítése, hogy a helyi munkavállalói érdekképviseletek kapjanak véleményezési jogot a normarendezéseknél. Ezt azért tartották fontosnak a munkavállalói érdekképviseletek, hogy a munkahelyeken normarendezésekkel ne lehessen kibújni a kötelező minimálbéremelés alól. 

 A megállapodás felsorolja a tárgyalások alapjául szolgáló 2005-ös országos gazdasági mutatókat, így a GDP 4 százalékos javulását, a foglalkoztatás 0,5-1 százalékos bővülését, a termelékenység 3-3,5 százalékos javulását, a fogyasztói árszínvonal éves átlagban 4,5 százalékos emelkedését, illetve azt, hogy a személyi jövedelemadó-változás 2 százalékponttal javítja a nettó, illetve a reálpozíciót. 

 A megállapodás része a kormányzati oldal által vállalt, az adó- és járulékszabályokban érvényesített tehercsökkentések felsorolása. Így többek között a melegétkeztetésnél az adómentesen nyújtható hozzájárulás 6 ezer forintról 8 ezer, hidegétkeztetésnél a 3500 forintról 4000 forintra növelése, valamint az átalányadó értékhatárának a növelése. Ez utóbbi általában 4 millióról 8 millióra, kereskedőknél 22 millióról 40 millió forintra emelkedik.