-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Jövőre 160 milliárd forint jut foglalkoztatási programokra
Csizmár Gábor szerint az elkövetkezendő időszakban növelni kell a gazdasági aktivítást Magyarországon, ezzel csökkentve az inaktív munkaerő létszámát. Idén száz, jövőre 160 milliárd forint fordítható foglalkoztatási programokra. A kormányzat célja, hogy az elkövetkező időszakban évente legalább egy százalékkal bővüljön a munkaerőpiacon megjelenők száma. Jelenleg ugyanis Magyarországon a foglalkoztatás aránya 57 százalékos, szemben az unió 63 százalékos átlagával - mondta a miniszter.
2005.10.03. 06:48 |
Csizmár Gábor szerint az elkövetkezendő időszakban növelni kell a gazdasági aktivítást Magyarországon, ezzel csökkentve az inaktív munkaerő létszámát. Idén száz, jövőre 160 milliárd forint fordítható foglalkoztatási programokra.
Az elkövetkezendő időszak célja, hogy növekedjen Magyarországon a gazdasági aktivitás, azaz csökkenjen az inaktívak száma - jelentette ki Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a vasárnapi rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón. A munkaügyi miniszterismertette azt a kormányzati jelentést, amely a foglalkoztatás helyzetét, a szükséges lépéseket és az intézkedések irányát taglalja.
A kormányzat célja, hogy az elkövetkező időszakban évente legalább egy százalékkal bővüljön a munkaerőpiacon megjelenők száma. Jelenleg ugyanis Magyarországon a foglalkoztatás aránya 57 százalékos, szemben az unió 63 százalékos átlagával - mondta a miniszter.
Csizmár Gábor utalt arra, hogy a mostani kormány a munkanélküliséget nem eltüntetni akarja, hanem láthatóvá kívánja tenni a foglalkoztatást, és a munkanélküliséget is. Az embereken csak akkor lehet segíteni, ha tudnak róluk az állami foglalkoztatási szolgálat szakemberei.
A kormány közvetve tud segíteni
A foglalkoztatás bővítésére a munkaügyi miniszter szerint a kormányzatnak csak közvetett eszközei vannak. Ezek között említette Csizmár Gábor az önkormányzatok, a munkavállalói szervezetek, a szakszervezetek, a civil szervezetek és az oktatási intézmények szerepét.
A miniszter szerint a foglalkoztatás bővítése nemcsak kormányzati, hanem össztársadalmi ügy. A kormánynak befolyása van többi között arra, hogy a foglalkoztatási költségek csökkenjenek, és növekedjen a dolgozók zsebében maradó bérhányad.
Csizmár Gábor megemlítette, a száz lépés program részeként intézkedési terv készül a mikro- és közepes vállalkozásoknál foglalkoztatottak helyzetének javítására, továbbá arra, hogy a közszférában dolgozók egy részét részmunkaidőben foglalkoztassák. A miniszter megjegyezte, hogy ez várhatóan a versenyszférára is hat majd, és emelkedik az úgynevezett nem tipikus foglalkoztatási formák aránya.
Képzéssel csökkentenék az inaktívak számát
A foglalkoztatási programok finanszírozására 2001-ben még 51 milliárd forint állt rendelkezésre, az idén ez az összeg már mintegy százmilliárd forintot tesz ki, míg jövőre eléri a 160 milliárd forintot.
Magyarországon a mintegy 400 ezer regisztrált munkanélkülinél a tényleges munkanélküliek száma kevesebb. A miniszter közölte: munkanélküli ellátást 130 ezren kapnak, ugyanennyien szociális ellátásban részesülnek, míg 140 ezren csak bejelentkeztek a munkaügyi hivatalokban. Magyarországon a munkanélküliségi ráta 7,1-7,2 százalék, míg az unió átlaga 8,5 százalék.
Csizmár Gábor Magyarországon az úgynevezett inaktívak számát 390 ezerre tette, ezek az emberek szerinte vagy a feketegazdaságban dolgoznak, vagy eltartottak. A miniszter szerint az inaktívak számának csökkentését szolgálja majd az a program, amelynek keretében mintegy 900 ezer ember képzettségét szeretné emelni a kormány.
Az elkövetkezendő időszak célja, hogy növekedjen Magyarországon a gazdasági aktivitás, azaz csökkenjen az inaktívak száma - jelentette ki Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a vasárnapi rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón. A munkaügyi miniszterismertette azt a kormányzati jelentést, amely a foglalkoztatás helyzetét, a szükséges lépéseket és az intézkedések irányát taglalja.
A kormányzat célja, hogy az elkövetkező időszakban évente legalább egy százalékkal bővüljön a munkaerőpiacon megjelenők száma. Jelenleg ugyanis Magyarországon a foglalkoztatás aránya 57 százalékos, szemben az unió 63 százalékos átlagával - mondta a miniszter.
Csizmár Gábor utalt arra, hogy a mostani kormány a munkanélküliséget nem eltüntetni akarja, hanem láthatóvá kívánja tenni a foglalkoztatást, és a munkanélküliséget is. Az embereken csak akkor lehet segíteni, ha tudnak róluk az állami foglalkoztatási szolgálat szakemberei.
A kormány közvetve tud segíteni
A foglalkoztatás bővítésére a munkaügyi miniszter szerint a kormányzatnak csak közvetett eszközei vannak. Ezek között említette Csizmár Gábor az önkormányzatok, a munkavállalói szervezetek, a szakszervezetek, a civil szervezetek és az oktatási intézmények szerepét.
A miniszter szerint a foglalkoztatás bővítése nemcsak kormányzati, hanem össztársadalmi ügy. A kormánynak befolyása van többi között arra, hogy a foglalkoztatási költségek csökkenjenek, és növekedjen a dolgozók zsebében maradó bérhányad.
Csizmár Gábor megemlítette, a száz lépés program részeként intézkedési terv készül a mikro- és közepes vállalkozásoknál foglalkoztatottak helyzetének javítására, továbbá arra, hogy a közszférában dolgozók egy részét részmunkaidőben foglalkoztassák. A miniszter megjegyezte, hogy ez várhatóan a versenyszférára is hat majd, és emelkedik az úgynevezett nem tipikus foglalkoztatási formák aránya.
Képzéssel csökkentenék az inaktívak számát
A foglalkoztatási programok finanszírozására 2001-ben még 51 milliárd forint állt rendelkezésre, az idén ez az összeg már mintegy százmilliárd forintot tesz ki, míg jövőre eléri a 160 milliárd forintot.
Magyarországon a mintegy 400 ezer regisztrált munkanélkülinél a tényleges munkanélküliek száma kevesebb. A miniszter közölte: munkanélküli ellátást 130 ezren kapnak, ugyanennyien szociális ellátásban részesülnek, míg 140 ezren csak bejelentkeztek a munkaügyi hivatalokban. Magyarországon a munkanélküliségi ráta 7,1-7,2 százalék, míg az unió átlaga 8,5 százalék.
Csizmár Gábor Magyarországon az úgynevezett inaktívak számát 390 ezerre tette, ezek az emberek szerinte vagy a feketegazdaságban dolgoznak, vagy eltartottak. A miniszter szerint az inaktívak számának csökkentését szolgálja majd az a program, amelynek keretében mintegy 900 ezer ember képzettségét szeretné emelni a kormány.