-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Jelentős létszámcsökkenés a vidéki főiskolákon
Az új felvételi mechanizmus első évében a vidéki főiskolákat sokkolták az eredmények: szinte mindegyikük több száz államilag támogatott hallgatót veszített. A Károly Róbert Főiskola, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola és a Nemzetközi Üzleti Főiskola könyvelhette el a legnagyobb arányú létszámcsökkenést. A legnagyobb növekedést a Tomori Pál Főiskola (44%) valamint az Eötvös József és a Nyíregyházi Főiskola érte el.
2010.04.10. 11:34 |
Továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a legnépszerűbb egyetem Magyarországon; ide összesen 26 ezren jelentkeztek, 15 ezren első helyen, ez mintegy 16 százalékos növekedés az előző évhez képest.
Miközben az idén csaknem tíz százalékkal több fiatal jelentkezett a felsőoktatásba, mint tavaly, egyes iskolák mégis a hallgatói létszám csökkenése miatt mehetnek tönkre. A diákok ugyanis főként az egyetemeket részesítik előnyben, a vidéki főiskolák egy része óriásit veszített a népszerűségéből. A nagy egyetemeken szeretne a legtöbb diák tanulni. Az idén országosan is nőtt a jelentkezői létszám, tavalyhoz képest 8,5 százalékkal többen, 137.408-an jelentkeztek az egyetemekre és a főiskolákra. Az új felvételi mechanizmus első évében a vidéki főiskolákat sokkolták az eredmények: szinte mindegyikük több száz államilag támogatott hallgatót veszített. Mára azonban szétvált a mezőny: egyes vidéki főiskolák továbbra is lejtmenetben vannak, mások viszont, úgy tűnik, egyre nagyobb sikerrel pályáznak a hallgatók kegyeire. Az összesített adatokból kiderül: a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola és a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) könyvelhette el a legnagyobb arányú létszámcsökkenést. A fehérvári főiskolát tavaly még majd 2200-an jelölték meg első helyen, míg idén éppen meghaladta az 1900-at a jelentkezők száma. Mindhárom intézménybe csaknem 20 százalékkal kevesebb diák jelentkezett, mint tavaly ilyenkor, ami 30 százalékkal rosszabb az általános tendenciánál. A legnagyobb növekedést a Tomori Pál Főiskola (44%) valamint az Eötvös József és a Nyíregyházi Főiskola érte el.