2. Magyarország

Jelentős létszámcsökkenés a vidéki főiskolákon

Az új felvételi mechanizmus első évében a vidéki főiskolákat sokkolták az eredmények: szinte mindegyikük több száz államilag támogatott hallgatót veszített. A Károly Róbert Főiskola, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola és a Nemzetközi Üzleti Főiskola könyvelhette el a legnagyobb arányú létszámcsökkenést. A legnagyobb növekedést a Tomori Pál Főiskola (44%) valamint az Eötvös József és a Nyíregyházi Főiskola érte el.
2010.04.10. 11:34 |
  Továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a legnépszerűbb egyetem Magyarországon; ide összesen 26 ezren jelentkeztek, 15 ezren első helyen, ez mintegy 16 százalékos növekedés az előző évhez képest.
 
Miközben az idén csaknem tíz százalékkal több fiatal jelentkezett a felsőoktatásba, mint tavaly, egyes iskolák mégis a hallgatói létszám csökkenése miatt mehetnek tönkre. A diákok ugyanis főként az egyetemeket részesítik előnyben, a vidéki főiskolák egy része óriásit veszített a népszerűségéből. A nagy egyetemeken szeretne a legtöbb diák tanulni. Az idén országosan is nőtt a jelentkezői létszám, tavalyhoz képest 8,5 százalékkal többen, 137.408-an jelentkeztek az egyetemekre és a főiskolákra. Az új felvételi mechanizmus első évében a vidéki főiskolákat sokkolták az eredmények: szinte mindegyikük több száz államilag támogatott hallgatót veszített. Mára azonban szétvált a mezőny: egyes vidéki főiskolák továbbra is lejtmenetben vannak, mások viszont, úgy tűnik, egyre nagyobb sikerrel pályáznak a hallgatók kegyeire.
 
 Az összesített adatokból kiderül: a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola és a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) könyvelhette el a legnagyobb arányú létszámcsökkenést. A fehérvári főiskolát tavaly még majd 2200-an jelölték meg első helyen, míg idén éppen meghaladta az 1900-at a jelentkezők száma. Mindhárom intézménybe csaknem 20 százalékkal kevesebb diák jelentkezett, mint tavaly ilyenkor, ami 30 százalékkal rosszabb az általános tendenciánál. A legnagyobb növekedést a Tomori Pál Főiskola (44%) valamint az Eötvös József és a Nyíregyházi Főiskola érte el.
 
 

Magyarország

Összes

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.

  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.

  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.

  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.