Székesfehérvár közgyűlése 2002-ben alapította meg a Fricsay Richárd Zenei Díjat, amit minden évben a Vörösmarty Színházban, a Zenei Világnapon adnak át azoknak a művészeknek (karnagyoknak, együtteseknek, előadóknak és zenetanároknak), akik több éven át jelentős értékkel gazdagították Székesfehérvár zenei életét. Kérjük városunk zeneszerető polgárait, hogy tegyék meg javaslataikat, kit tartanak arra méltónak, hogy e rangos elismerést megkaphassa. A javaslatnak tartalmaznia kell: javasolt személy nevét, tevékenységének rövid méltatását, javaslattevő nevét, amit 2007. augusztus 15-ig kell eljuttatni a Városháza Közművelődési Irodájára. Információ kérhető: a 316-589-es telefonon.
Székesfehérvár közgyűlése 2002-ben alapította meg a Fricsay Richárd Zenei Díjat, amit minden évben a Vörösmarty Színházban, a Zenei Világnapon adnak át azoknak a művészeknek (karnagyoknak, együtteseknek, előadóknak és zenetanároknak), akik több éven át jelentős értékkel gazdagították Székesfehérvár zenei életét.
Kérjük városunk zeneszerető polgárait, hogy tegyék meg javaslataikat, kit tartanak arra méltónak, hogy e rangos elismerést megkaphassa.
Javaslatnak tartalmaznia kell:
a javasolt személy nevét,
tevékenységének rövid méltatását,
javaslattevő nevét.
Javaslataikat 2007. augusztus 15-ig várjuk a Városháza Közművelődési Irodájára.
Információ kérhető: a 316-589-es telefonon.
Fricsay Richárd 1867. március 24-én született a morvaországi Kremsierben (ma Kromerziz). Zenei tanulmányait is ott kezdte, később pedig Olmützben szerzett zeneszerzői és karmesteri diplomát, majd szülővárosába visszatérve az iskola tanára és a Thonet-gyár tisztviselője lett. Zenetanári munkáját 1896-ban cserélte fel a katona-karmesteri hivatásra. Számos helyőrségben szolgált, az első világháborút követően ő szervezte újjá a magyar katonazenét. Székesfehérvárott megszervezte a filharmóniát és 1913-ban megalapította a zeneiskolát. 1913-tól 1934-ig az I. Honvéd Gyalogezred zenekarának igazgató karnagya volt, emellett 1920-tól alezredesi rangban a Magyar Királyi Honvédség zeneügyi igazgatója is volt. Országszerte népszerű és ismert emberré vált, aki morva származása ellenére ízig-vérig magyarként élt és minden tehetségével a magyar katonazene felvirágoztatásán dolgozott. Művei között tánczenéket (Gavott, Erzsébet-keringő), indulókat (pl. Veni, vidi, vici), fúvószenekari átiratokat is találhatunk.
Zenekarával több ízben szerepelt külföldön is (Bayreuth, Szófia, Konstantinápoly stb.), a Magyar Rádióban pedig több mint ezerszer játszott. Számtalan kitűnő muzsikust nevelt, akik a legrangosabb zenekarokban is megállták a helyüket. 1934-ben vezényelte utoljára a budapesti I. Honvéd Gyalogezred zenekarát: 38 év szolgálat után vonult nyugállományba. Ezután is folytatta a muzsikálást, utolsó rádióhangversenyét 1944. április 3-án adta, és egy év múlva, 1945. március 16-án hunyt el. Munkáját számos hazai és külföldi kitüntetéssel ismerték el.