Januártól változik az illetékfizetés módja 

 Nemcsak az illetékek összege, hanem egyes illetékek befizetésének módja is változik a jövő év elejétől. A jövőben az illetékfizetési kötelezettséget főként csekken vagy átutalással lehet teljesíteni, az okmánybélyegek felhasználhatóságát jelentősen korlátozzák, okmányirodai felhasználásuk megszűnik. A január 1-je és március 31-e közötti átmeneti időszakban, azonban még négyféle módon lehet megfizetni vagy leróni az illetéket. 

2004.12.02. 06:46 |

 Nemcsak az illetékek összege, hanem egyes illetékek befizetésének módja is változik a jövő év elejétől. A jövőben az illetékfizetési kötelezettséget főként csekken vagy átutalással lehet teljesíteni, az okmánybélyegek felhasználhatóságát jelentősen korlátozzák, okmányirodai felhasználásuk megszűnik. 
 
 Miután az Országgyűlés az illetékbélyeg-hamisítások visszaszorítása érdekében tett kormányzati intézkedések részeként elfogadta az illetéktörvény módosítását, január elsejétől változik egyes államigazgatási illetékek megfizetésének módja - tájékoztatott szerdán a Pénzügyminisztérium (PM). 
A szaktárca közleménye szerint az adó- és vámhatóságoknál indult eljárások illetékszabályai januártól, az okmányirodai illetékfizetés szabályai áprilistól módosulnak.

 Adó- és vámügyek: illetékbélyeg helyett átutalás 

 Illetékköteles adó-, illeték- és vámügyben az eljárási illetéket 2005. január 1-jét követően már nem a most megszokott módon, a kérelemre, beadványra vagy nyomtatványra ragasztott illetékbélyeggel kell megfizetni Az illetékfizetést - néhány kivételtől eltekintve - az adóhatóság vagy a vámhatóság által megadott számlára történő banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízás feladásával lehet teljesíteni. 
A készpénz-átutalási megbízás csak az ügyben illetékes adóhatóságnál szerezhető be. Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, járulékok és egyéb közterhek esetén ez a hatóság az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) ügyfélszolgálati irodáinak hálózata, önkormányzati adóügyben az illetékes települési önkormányzati adóhatóság, illetékügyben az illetékes megyei illetékhivatal, vámügyben a vámhatóság. 
A postán beszerezhető "Magyar Államkincstár Eljárási illetékbeszedési számla" elnevezésű sárga csekk az adóhatóságnál kezdeményezett eljárások utáni illeték-kötelezettség teljesítésére nem alkalmazható - figyelmeztet a PM. A csekket ugyanis kizárólag az okmányirodánál, illetőleg az elektronikus úton kezdeményezett eljárások utáni illeték megfizetésére lehet felhasználni.  

 Milyen eljárásoknál marad az illetékbélyeg? 

 Az eljárási illeték megfizetésének új módja az első fokú adóhatóságnál indított illeték-köteles első fokú ügyekre és az első fokú határozatok elleni fellebbezésekre vonatkozik. A másolatokért és kivonatokért, valamint a felügyeleti intézkedés iránti kérelemért továbbra is illetékbélyegen kell megfizetni. 
 Nem változott az illetékfizetés határideje sem, az továbbra is a kérelem benyújtásának a napja. Ezért az első fokú adóhatóság a fizetendő illeték összegét kötelezettségként az adózó folyószámláján ezen időponttal előírja - közölte a PM. Ha az adózó az illetéket esedékességkor nem fizeti meg, akkor az adóhatóság az ügyfelet határozatban felhívja az eljárási illeték és a mulasztási bírság megfizetésére. 
A mulasztási bírságot nem kell megfizetni, ha az adózó a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül megfizeti az illeték összegét. Ha az adózó az eljárási illetéket a határozatban előírt időpontig nem fizeti meg, akkor a határozat alapján az adóhatóság rendelkezik az eljárási illeték és a mulasztási bírság végrehajtásról. 

 Áprilistól az okmányirodai eljárásban sem használható illetékbélyeg 

 Az illetéktörvény módosítása kiterjed az okmányirodákban indított illetékköteles államigazgatási ügyek utáni illetékekre is. Ennek értelmében 2005. április 1-jétől az okmányirodai eljárások illetékét illetékbélyeggel már nem lehet leróni. 

 A január 1-je és március 31-e közötti átmeneti időszakban még négyféle módon lehet megfizetni vagy leróni az illetéket. 

1. A megszokott módon, a kérelmen (okmányigénylő adatlapon) felragasztott illetékbélyeggel.

2. A postákon rendelkezésre álló, államigazgatási eljárási illeték megfizetésére szolgáló "Magyar Államkincstár Eljárási illetékbeszedési számla" megnevezésű csekken. Ebben az esetben a feladóvevényt az ügyintézőnek be kell mutatni a kérelem előterjesztésével egyidejűleg, aki a feladóvevényt érvényteleníti. A feladott összeg megérkezését az okmányiroda a Magyar Államkincstár információs rendszerén keresztül ellenőrzi, jogszabálysértés esetén a megfelelő szerveknél kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. 

3. Amennyiben az okmányirodában a szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak, akkor az illetéket bankkártyával, hitelkártyával - POS terminálon keresztül - is meg lehet fizetni. Az ily módon történő átutalás bizonylata a terminál által nyomtatott bizonylat. 

4. Abban az esetben, ha az okmányirodán erre lehetőség van, az illeték a házipénztárban készpénzzel is megfizethető. Az illeték-fizetés bizonylata ez esetben a bevételi pénztárbizonylat egyik példánya, melyet a kérelem előterjesztésekor az ügyintézőnek be kell mutatni. 
Ezek közül az utóbbi két fizetési mód csak azokon az okmányirodákon használható, ahol arra a technikai lehetőség adott. 
Ha az ügyfél által fizetett illeték az illetéktörvényben meghatározottnál kevesebb, akkor az okmányiroda ügyintézője felhívja az ügyfél figyelmét a hiányzó összeg megfizetésére. Ha az ügyfél e felszólításra sem fizeti meg az illetéket, akkor fizetendő illeték mulasztási bírsággal növelt együttes összegét az illetékhivatal végrehajtja. 

 Ha az ügyfél az illeték-törvényben előírtnál több illetéket fizetett meg, akkor az okmányirodánál kezdeményezheti az illeték visszatérítését, melyet az illeték-hivatal fizet vissza az ügyfél által megadott lakcímre vagy bankszámlaszámra. Ha az ügyfél úgy fizetett készpénz-átutalási megbízáson illetéket, hogy annak felhasználásával illeték-köteles ügyet nem kezdeményezett, akkor az illeték visszatérítését a lakóhelye, székhelye szerinti megyei illetékhivatalnál kérheti. 
 

Magyarország

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.
  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.
  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.
  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.