-
Programok az Aranybulla Könyvtárban
A szeptemberben kezdődött, új kulturális évadban is folytatódnak a hagyományos, népszerű programok az Aranybulla Könyvtárban. Most pénteken a Szövőmadár Meseműhely új mesecsoportot indít, szombaton lesz az újabb Játs(s)zma című társasjáték délelőtt, míg jövő hétfőn a Csodalámpás című biblioterápiás délutánra várnak minden kedves résztvevőt!
2024.09.19. -
Kulturális Örökség Napjai
Szeptember harmadik hétvégéje hagyományosan a Kulturális Örökség Napjainak ingyenes programjaival várja az érdeklődő közönséget. A népszerű rendezvénysorozatban szeptember 21–22. között mód nyílik betekinteni a szerb ortodox templomba, lesznek városi séták előadásokkal, és a Városházát is be lehet járni polgármesteri vezetéssel egy körséta során.
2024.09.19. -
Beiktatták Brunner Vilmost
Beiktatták Brunner Vilmos lelkipásztort a Belvárosi Református Templomban. A szombat délelőtt tíz órakor kezdődő ünnepi Istentisztelet a hívek nagy érdeklődésétől kísérve, telt ház előtt zajlott.
2024.09.18. -
Új évad a Táncházban
Kézműves foglalkozás, népi gyermekjátszó, csikóbál, tánctanítás és táncházi mulatság - új évad indult a Malom utcában. Az első alkalom is népszerű volt.
2024.09.18.
IV. Béla drámai élettörténete elevenedik meg a szakrális színpadon
Az egykori koronázótemplom helyén felépített grandiózus szabadtéri színpadon augusztus 17-18-19-én, szombaton, vasárnap és hétfőn mutatják be a nagyközönség előtt a koronázási szertartásjátékot.
A darab címszerepét, IV. Bélát Lábodi Ádám alakítja, felesége, Laszkarisz Mária szerepében Kubik Anna lép színre, Batu kánt Sághy Tamás, míg a király lányát, Szent Margitot Varga Lili alakítja. A narrátort Mihályi Győző személyesíti meg. A jelmeztervező Kovács Yvette Alida, a díszlettervező Szendrényi Éva, a zeneszerző Szirtes Edina „Mókus”, a koreográfus Horváth Csaba. A darab forgatókönyvírója, rendezője dr. Szikora János.
A főpróba előtt Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy ezen a helyen lehet igazán és egyedüliként hitelesen bemutatni a koronázásokat, hiszen ez volt 500 éven keresztül a koronázások helyszíne. "Mindig érdekes belegondolni, hogy azok a mondatok, amik a koronázáshoz kapcsolódnak, itt hangzottak el több száz éven keresztül, adták meg a magyar államiság alapját és egy-egy uralkodónak a lehetőséget, hogy elkezdhesse munkáját és szolgálatát." - fogalmazott Székesfehérvár polgármestere, aki köszönetet mondott a koronázási szertartásjáték alkotógárdájának, hogy segítenek felépíteni a lelkekben a koronázótemplomot. Székesfehérvár polgármestere külön köszöntötte a Belvárosban élőket, akik elfogadták az önkormányzat meghívását a péntek esti előadásra, valamint a Schwäbisch Gmündből, Székesfehérvár német testvérvárosából érkezett delegációt, akik részt vesznek a város legfontosabb ünnepi rendezvénysorozatán, a Székesfehérvári Királyi Napokon.
Szikora János rendező szerint azok a nézők lesznek szerencsések, akik tavaly is jelen voltak a szertartásjátékon, ők erősen köthetik a történetet II. András történetéhez. "Az Árpád-ház története igazi családregénnyé alakul át és mint a fogaskerekek kapcsolódnak egymásba az emberi sorsok: ez az egyik érdekessége az idei szertartásjátéknak. A másik pedig Árpád-házi Szent Margit alakja, aki Szent Erzsébet példáját követve megismétli az elhivatottságnak azt az útját, amire Erzsébet is rálépett. IV. Béla története egy fantasztikus történet és igazából akkor kezdődik el, amikor Béla kisgyerekként jelen van abban a pilisi sátorban, ahol édesanyját megölik." - mondta el a darabról a főpróba előtt a rendező.
Az idei szertartásjátékban a koronázási szertartás rítusa egy drámai fordulatokban bővelkedő történetet foglal keretbe.
IV. Béla határozott elképzelésekkel, az apjával ellenkező elvek mentén kezdi meg uralkodását, amit romba dönt a tatárok pusztítása. A szinte teljesen elpusztult ország azonban új életre kel és IV. Béla képes felülmúlni önmagát, korábbi elveit megváltoztatva szolgálja az ország javát. A tatár puszítás után két évtizeddel azonban újabb háborúba sodródik az ország, ezúttal egy belviszály miatt és a király élete utolsó évtizedét fiával, V. Istvánnal való háborúskodással tölti. Közöttük végül Szent Margit szerez békét, akinek elhivatottsága és jellemrajza külön fejezetet kap a szertartásjátékban.