IV. Béla drámai élettörténete elevenedik meg a szakrális színpadon

Az egykori koronázótemplom helyén felépített grandiózus szabadtéri színpadon augusztus 17-18-19-én, szombaton, vasárnap és hétfőn mutatják be a nagyközönség előtt a koronázási szertartásjátékot.

Hetedik „felvonásához” érkezett az Árpád-ház nagy királyainak emléket állító sorozat: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla, III. Béla és II. András után 2019-ben a „második honalapító”, IV. Béla király koronázási szertartását és életét vitte színre Szikora János rendező. IV. Bélát hagyományosan a legnagyobb magyar uralkodók közé soroljuk, az ő nevéhez fűződik az ország tatárjárás utáni újjáépítése, innen a második honalapító melléknév.

A darab címszerepét, IV. Bélát Lábodi Ádám alakítja, felesége, Laszkarisz Mária szerepében Kubik Anna lép színre, Batu kánt Sághy Tamás, míg a király lányát, Szent Margitot Varga Lili alakítja. A narrátort Mihályi Győző személyesíti meg. A jelmeztervező Kovács Yvette Alida, a díszlettervező Szendrényi Éva, a zeneszerző Szirtes Edina „Mókus”, a koreográfus Horváth Csaba. A darab forgatókönyvírója, rendezője dr. Szikora János.

A főpróba előtt Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy ezen a helyen lehet igazán és egyedüliként hitelesen bemutatni a koronázásokat, hiszen ez volt 500 éven keresztül a koronázások helyszíne. "Mindig érdekes belegondolni, hogy azok a mondatok, amik a koronázáshoz kapcsolódnak, itt hangzottak el több száz éven keresztül, adták meg a magyar államiság alapját és egy-egy uralkodónak a lehetőséget, hogy elkezdhesse munkáját és szolgálatát." - fogalmazott Székesfehérvár polgármestere, aki köszönetet mondott a koronázási szertartásjáték alkotógárdájának, hogy segítenek felépíteni a lelkekben a koronázótemplomot. Székesfehérvár polgármestere külön köszöntötte a Belvárosban élőket, akik elfogadták az önkormányzat meghívását a péntek esti előadásra, valamint a Schwäbisch Gmündből, Székesfehérvár német testvérvárosából érkezett delegációt, akik részt vesznek a város legfontosabb ünnepi rendezvénysorozatán, a Székesfehérvári Királyi Napokon.
Szikora János rendező szerint azok a nézők lesznek szerencsések, akik tavaly is jelen voltak a szertartásjátékon, ők erősen köthetik a történetet II. András történetéhez. "Az Árpád-ház története igazi családregénnyé alakul át és mint a fogaskerekek kapcsolódnak egymásba az emberi sorsok: ez az egyik érdekessége az idei szertartásjátéknak. A másik pedig Árpád-házi Szent Margit alakja, aki Szent Erzsébet példáját követve megismétli az elhivatottságnak azt az útját, amire Erzsébet is rálépett. IV. Béla története egy fantasztikus történet és igazából akkor kezdődik el, amikor Béla kisgyerekként jelen van abban a pilisi sátorban, ahol édesanyját megölik." - mondta el a darabról a főpróba előtt a rendező.

Az idei szertartásjátékban a koronázási szertartás rítusa egy drámai fordulatokban bővelkedő történetet foglal keretbe.

IV. Béla határozott elképzelésekkel, az apjával ellenkező elvek mentén kezdi meg uralkodását, amit romba dönt a tatárok pusztítása. A szinte teljesen elpusztult ország azonban új életre kel és IV. Béla képes felülmúlni önmagát, korábbi elveit megváltoztatva szolgálja az ország javát. A tatár puszítás után két évtizeddel azonban újabb háborúba sodródik az ország, ezúttal egy belviszály miatt és a király élete utolsó évtizedét fiával, V. Istvánnal való háborúskodással tölti. Közöttük végül Szent Margit szerez békét, akinek elhivatottsága és jellemrajza külön fejezetet kap a szertartásjátékban.