Messze a legnépszerűbbek eddig a gazdasági versenyképesség operatív program (gvop) pályázati kiírásai. A most elkészült első pályázati toplistán a gvop részéről hat kiírás szerepel. Két kiírással található a legnépszerűbbek között az agrár- és vidékfejlesztési (avop), s eggyel-eggyel a regionális fejlesztési (rop) és a humánerőforrás-fejlesztési operatív program (hefop).
A pályázatok nagy száma barométerként jelzi, hogy él és vibrál a gazdaság, ugyanakkor az intenzív érdeklődésben az is szerepet játszik, hogy olcsón árazott forrás a támogatás – szögezi le a listavezető gvop irányító hatósága nevében Magyari László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium címzetes államtitkára. Bár a sikert már érzékelik egy ideje, most még nem elégedett. Amikor a támogatások hasznosulását, a projektek megvalósulását látjuk, majd akkor lehetünk igazán elégedettek – magyarázza álláspontját.
Az első Nemzeti fejlesztési terv operatív programjai közül a gvop készült el elsőre Magyarországon, akárcsak az összes újonnan csatlakozott ország viszonylatában. Az, hogy a toplistán hat gvop-s pályázat is szerepel azt bizonyítja, hogy megfelelően „lőtték be” az elérendő célokat. Az első helyen álló – a nagy érdeklődés miatt felfüggesztett – 2.1.1. Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai háttere fejlesztésének támogatása címmel megjelent felhívás a kkv-szektor lendületét és forrásigényét fejezi ki, vagyis gazdaságfejlesztő eszköz, amelynél nem feltétlenül a népszerűség a fokmérő. Más kiírások azért „kelendők”, mert az Európai Unió piacán szükséges minősítési rendszerekkel hozzásegítik a vállalkozásokat versenyképességük megalapozásához.
A hefop 3.3.1-P. A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése pályázati kiírás azért olyan sikeres, mert egybeesik a hazánkban jelenleg zajló felsőoktatási reformmal. Ez az új felsőoktatási képzési struktúra a többciklusú képzés bevezetését célozza, és hozzájárul Magyarország európai felsőoktatási térséghez történő csatlakozásához – véli Rózsa Judit, az illetékes irányító hatóság főigazgatója. A reform eredményeképpen 2006-tól csak úgynevezett lineáris ciklusos képzésnek megfelelő képzési programok indíthatók; többek között ezek kidolgozását is támogatja a hefop 3.3.1 pályázati kiírása.
A humánerőforrás-fejlesztést most tanuljuk Magyarországon, Rózsa Judit szerint ezért is fontos szólni azokról a pályázatokról, amelyek ugyan nem szerepelnek a tízes toplistán, de szintén népszerűek. A hefop esetében ezek az igényelt támogatás nagysága szerint a teljes támogatási keret százalékában a következők: 4.3 Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban (292 százalék); 2.1 Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatásban (165 százalék) és 4.1 Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése (150 százalék).
Nem meglepő a mezőgazdasági beruházások, még kevésbé a falufejlesztés és -megújítás támogatását szolgáló pályázatok népszerűsége, valóságos felkiáltójelként figyelmeztetnek az agrárium és a vidékforrás igényére – közölte Maácz Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Már az előcsatlakozási SAPARD-pályázatoknál is bebizonyosodott, hogy 40-50-szeres a kereslet az ilyen források iránt. A 2007-től kezdődő új programozási időszakban érdemes lenne még bátrabban kalkulálni ezekkel a fejlesztési igényekkel, mert az nemcsak az ágazat, a vidék, hanem az egész ország javára válna.