Itt a NEAT! -üstökös-bemutató a fehérvári csillagdában

 Régen az üstökösök megjelenése misztikus borzongást váltott ki az emberekből, úgy vélték, háborúk, katasztrófák előhírnökei. Szerencsére ez a babona már a múlté, de mindig nagy érdeklődést vált ki egy-egy szabad szemmel is megfigyelhető kométa. Ilyen a C/2001 Q4 jelű NEAT-üstökös, melyet 2001. augusztus 24-én fedeztek fel. Ekkor még a Szaturnusznál is távolabb járt. Idén, május 7-én volt legközelebb a Földhöz, 48 millió km-re haladt el mellettünk, ami 125-szöröse a Hold távolságának, és egyharmada a Napénak.

 Ilyen messzeségben a víz sűrűségű, alig néhány km átmérőjű mag és a találóan „látható semminek” nevezett rendkívül ritka csóva semmilyen hatással nincs bolygónkra. A mostanában oly divatos „becsapódós” filmek sugallta hangulat ellenére tehát nem jelent veszélyt az emberiségre.

 Kutatásuk viszont annál fontosabb a csillagászok számára. A Naprendszer szélén laza szerkezetű piszkos hógolyók keringenek, melyekből időnként egy-egy a nagybolygók zavaró hatása miatt pályát változtat, és beljebb merészkedik. A Nap felé haladva a hógolyó jeges része megolvad, pontosabban a világűr vákuumában párologni kezd és a benne lévő „piszok” azaz por és gáz kiszabadul. Eleinte csak ritka légkört képez a mag körül, majd még közelebb jutva a Naphoz csóvaként látjuk kiáramlani. Az üstökösök révén szerezhető ismeretek alapvető kérdésekre adhatnak választ a Naprendszer keletkezésével kapcsolatban. Maguk a hógolyók ugyanis változatlan formában hordozzák magunkban azt az ősanyagot, amiből mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt a bolygók, köztük a Föld is létrejött.

 A NEAT hazánkból szabad szemmel május végéig látható. Nemrég még  a nyugati égbolton, a Szíriusz mellett haladt el, majd több mint egy hétig a Rák csillagképen halad keresztül. Az „üstök” a telehold látszó méretének megfelelő nagyságú, ködös folt lesz, ebből nyúlik majd ki a csóva.

 A számítások szerint ez az üstökös most látogat először a Naprendszer belsejébe, ahol a bolygók gravitációs tere annyira felgyorsítja majd, hogy örökre elhagyja vidékünket. Bár fényessége nem lesz „egetverő”, nagyjából a Sarkcsillagéhoz hasonló, de a mostani láthatósága egyszeri és megismételhetetlen alkalom. Érdemes tehát kihasználni a fehérvári csillagda nyújtotta lehetőséget és távcsövön keresztül is megtekintetni az égi vándort.

 Az üstökös-vadászokat május 14-én 20 órától várják A Szabadművelődés Háza (Székesfehérvár, Fürdő sor 3.) tetején található Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgálóban.