A Magyar Kultúra Napján, január 22-én Székesfehérvár Közgyűlése egyhangú támogatással elfogadott határozata alapján kifejezte elkötelezettségét a közművelődési és közgyűjteményi intézmények hatékonyabb formában, a város stratégiai kulturális céljainak elérése érdekében történő működése iránt, és célul tűzte ki a közgyűjteményi intézményrendszer áttekintését. Ezen határozat végrehajtása érdekében dr. Cser-Palkovics András polgármester több, a város kulturális intézményrendszerét érintő javaslatot nyújt be a Közgyűlés e hét pénteki ülésére.
Székesfehérvár rendkívül gazdag kulturális javakban. Ennek a tárgyi-szellemi örökségnek a jelentős részét két, immár a városi önkormányzat fenntartásában működő közgyűjteményi intézmény gondozza: a Szent István Király Múzeum, valamint a Városi Képtár – Deák Gyűjtemény. A feladatellátás biztonságát szolgálja, hogy az elmúlt időszakban Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonába kerültek a Múzeum tevékenységi körének ellátását biztosító állami tulajdonú ingatlanok is. A törvényi rendelkezések alapján mindkét intézmény ugyanazon közgyűjteményi, kiállítási és tudományos feladatokat látja el. Ezen felül a Múzeum megyei hatókörű intézményként a város közigazgatási határán túl is végez tevékenységet és törvényi felhatalmazás alapján állami feladatokat is ellát (pl. régészeti feladatok, szakmai tanácsadás, szellemi kulturális örökség védelmével kapcsolatos helyi tevékenységek koordinálása, valamint múzeumpedagógiai, képzési és restaurálási szakmai-módszertani központ szerep).
A kulturális szakemberek által a fenntartás egy kézbe kerülése óta többször szorgalmazott szakmai vélemény szerint a közgyűjteményi tevékenység, a kulturális javak folyamatos gyűjtésének, védelmének egységes szakmai koncepció mentén történő ellátása, továbbá a hatékonyság, célszerűség elvének érvényesülése érdekében indokolt a két intézmény integrációja. Az egy intézmény keretében történő működtetés eredményeként a jövőben tervezetten történik a kiállítási tevékenység mind tartalmi, mind időbeli ütemezése, nemcsak adott évre, hanem több éven átívelő koncepció mentén, mely az önkormányzati tulajdonú kiállítóhelyek összehangolt kihasználtságára is pozitív hatással lesz. Az új szervezeti keretek között szélesedhet az együttműködés a nevelési-oktatási intézményekkel, és átláthatóbb, egységesebb tematikájú múzeumpedagógiai programok kínálhatók az intézmények számára. Az intézményi integráció elősegíti annak lehetőségét, hogy a Modern Városok Program keretében megújuló Fekete Sas Szállóban megvalósulhasson a közgyűjtemények kiállítási tevékenységéhez kapcsolódó, megfelelő színvonalú kiállítótér kialakítása.
Az április elsején megvalósuló egyesítés az intézmények közalkalmazottainak közalkalmazotti jogviszonyát nem érinti. A Múzeumba olvadó Képtár közalkalmazottainak esetében a Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás áll be. Így az integrált Múzeumban sem bércsökkenés, sem létszámleépítés nem lesz, sőt, bizonyos területeken új szakemberek felvételére is lehet számítani.
A Hetedhét Játékmúzeum megújult Hiemer-házban történő elhelyezése jó döntés volt – ezt a kiemelten magas látogatószámok és az ott folyó magas színvonalú szakmai is igazolta. Méltón gondozzák a Moskovszky- és a Réber-gyűjteményt, szakmai rendezvények sorával gyarapítják azok tudományos értékét, segítik megismertetését. Éppen ezért a jelenlegi helyzetéhez képest kiemelt szereppel bíró, önálló szervezeti egység lesz a jövőben a Játékmúzeum az egységes Múzeumon belül.
Dr. Cser-Palkovics András polgármester az elképzelésekről tájékoztatta a Múzeumot igazgatóhelyettesként irányító Kulcsár Mihályt és Szűcs Erzsébetet, a Képtár igazgatóját, egyúttal megerősítette, hogy mindkettejük szakmai munkájára a jövőben is számít az Önkormányzat. A Múzeum igazgatói megbízására a Humán Közszolgálati Szakbizottság február 11-i ülésén ír ki pályázatot, melyről a tervek szerint a Közgyűlés április 1-jén fog dönteni.
Szintén a Közgyűlés pénteki ülésén, a fent említett határozatra alapozva a testület megerősíti korábbi, 2013-as határozatát, melyben arról döntött, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumától át kívánja venni a Fejér Megyei Művelődési Központ fenntartását, hiszen az intézmény a területi szolgáltatás mellett a város lakói számára széleskörű, Székesfehérvár mindennapjai tekintetében meghatározó helyi kulturális, közösségi munkát is végez.
Székesfehérvár nemcsak az FMMK-nak nyújt segítő kezet, a költségvetés tervezete tartalmazza azokat a forrásokat is, amelyek a fontos kulturális missziót ellátó Aranybulla Könyvtár Alapítvány, valamint a Köfém Művelődési Ház működési költségeihez nélkülözhetetlenek.