Dr. Bódizs Tamás Keszthelyen végezte az Agrártudományi Egyetemet, ezt követően a diplomamunkáját már Fehérváron készítette. Feleségével, aki fehérvári, itt telepedett le a városban, a Szabadélet Termelő Szövetkezetben kezdett dolgozni, mint főmezőgazdász, majd a 1988-ban a Termelőszövetkezet elnöke lett. 1991-től a szövetkezet az országban az elsők között lett Részvénytársaság, alapítástól elnöke az Aranybulla Rt.-nek, 1994-től a Magyar Agrárkamara alelnöke.
Dr. Bódizs Tamás Keszthelyen végezte az Agrártudományi Egyetemet, ezt követően a diplomamunkáját már Fehérváron készítette. Feleségével, aki fehérvári, itt telepedett le a városban, a Szabadélet Termelő Szövetkezetben kezdett dolgozni, mint főmezőgazdász, majd a 1988-ban a Termelőszövetkezet elnöke lett. 1991-től a szövetkezet az országban az elsők között lett Részvénytársaság, alapítástól elnöke az Aranybulla Rt.-nek, 1994-től a Magyar Agrárkamara alelnöke.
Szintén 1991-től elnöke a Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának: „Az RVA legfontosabb feladatai közé tartozik a vállalkozói etika terjesztése, a forráshoz jutás megszervezése. Nagy örömmel tölt el, hogy már a 90-es évek elején hozzájárulhattunk Székesfehérvár gazdasági fejlődéséhez.” – mondja Dr. Bódizs Tamás.
- A Fejér Megyei Agrárkamara elnökeként is hozzájárulhatott ehhez..
- Az 1994-es kamarai törvényt követően Fejér Megyében is megalakult az agrárkamara, 1994-ben a testület elnökének választottak, azóta is betöltöm ezt a tisztséget. Fontos feladatnak tekintem a gazdaság és a kereskedelem fejlesztését, és a szakmát érintő tájékoztatási feladatok ellátását. Fontos uniós információkat gyűjtünk és osztunk meg az érintettekkel. Szintén 1994-ben a Magyar Agrárkamara alelnöke lettem. Kiemelten fontos az EU integrációval kapcsolatos ügyek intézése, részt veszek a „Visegrádi 4-ek” mezőgazdasági tevékenységének koordinálásában, például együtt lobbizunk uniós támogatásokért. 2002 őszén Koppenhágában hátrányos pozícióba kerültek az új belépő 10-ek, az újonnan csatlakozók 60-70%-al kevesebb támogatásban részesülnek, mint a többi EU-s ország. Rendkívül méltánytalannak tartjuk, hogy első és másodrangú állampolgárok vannak az EU-ban, ezért közös fellépésre készülünk. Legutóbb szeptemberben Nyitrán fogalmaztunk meg egy kommünikét, amelyben valamennyi új belépő ország deklaráltan tiltakozik a mezőgazdasági támogatások jelenlegi rendszere ellen.
- Az uniós feladatok mellett számos országos, valamint megyei és főleg székesfehérvári testületben, projektben vesz részt, amit bizonyít a „Pro Civitate” díj is…
- A „Pro Civitate” díj ebben az esetben nem egy személynek szól, hanem csapatmunka eredménye. Több országos és regionális testületben van lehetőségem Fehérvár és térségének lobbizni. 1998-tól a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagjaként veszek részt különböző projektekben, 2000-től pedig tagja vagyok a 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanácsának. 1996-tól a Nemzeti Minőségi Díj Bizottságnak is tagja vagyok. A testület 13 tagú, a mindenkori miniszterelnök vezeti és négy különböző – kis, közép és nagyvállalat, illetve szolgáltató vállalat - kategóriában osztunk díjat. Örülök, hogy az elmúlt évek során két fehérvári cég is megkaphatta a Nemzeti Minőségi Díjat. 1998-tól a Magyar Szabványügyi Testületnek és a Velence Tavi Térségi Tanácsnak is tagja vagyok.
- Úgy tudom, Fehérvár fejlődésének irányait kijelölő stratégiák készítésében is részt vett.
- Közép és hosszú távú térségi stratégiák készítésében is részt vettem kollégáimmal, például a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos szerkezeti elemek és környezetvédelmi elemek, illetve lakóövezetek kialakításánál. A Fejér Megyei Agrárkamara készítette el Fehérvár középtávú agrárstratégiáját is.
- Hogyan tud versenyezni például a fehérvári Aranybulla Rt. a multinacionális áruházláncok rendkívül olcsó, más kontinensekről érkező agrártermékeivel?
- A legfontosabb számunkra az, hogy mind a 2600 Ha-on olyan gazdálkodási technológiát alkalmazzunk, ami a városlakók egészségét biztosítja. A „szántóföldtől az asztalig” elnevezéssel olyan programot fogalmaztunk meg, amelynek lényege, hogy az élelmiszerek ellenőrzése, biztonságos előállítása a szántóföldön kezdődik. Olyan technikai elemek kerülnek bevezetésre, amivel a kemikáliák, egészségre káros vegyszerek kiküszöbölhetők. ISO 9001-es tanúsítványunk van tojástermelő baromfiágazatra, tejtermelő szarvasmarha –ágazatra, valamint tojás és tej nagykereskedelmi értékesítésre is. A multinacionális cégek egymással versenyeznek, nem érdekli őket a minőség. Például az afrikai országokból származó mezőgazdasági termékeknél előfordulhat, hogy olyan vegyszerrel, rovarirtó-szerrel kezelték, amelyet Európából már régen kitiltottak, mert bebizonyosodott, hogy rákkeltő. A „Visegrádi Négyek” legutóbbi találkozóján kommünikében is megfogalmaztuk, hogy a COPA szeptemberi brüsszeli elnökségi ülésen résztvevő kamarai képviselők fel fogják vetni, hogy kezdődjön európai szintű vita az áruházláncok piacokat uraló szerepének megszüntetéséről és találjanak megoldást a közös európai agrár-élelmiszeripari piacon a tisztességes üzletkötésre..
(Az interjú teljes szövegét a Fehérvári Polgár októberi számában olvashatják)