Erős, jól szervezett haderő, stabilitás. Tovább javuló munka- és szolgálati körülmények, egy parancsnokság, hatékony kommunikáció, növekvő csapatlétszám, csökkenő bürokrácia, növekvő társadalmi elismertség. Ezek a kulcsszavai a szervezeti átalakítás következő lépéseinek, amelyekről dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség parancsnoki állományát tájékoztatta először, majd 2006. 10. 10-n az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságát, valamint a Magyar Köztársaság elnökét, Sólyom Lászlót.
"Erős és jól szervezett, kiemelkedő képességű haderőt alakítunk, amelynek elengedhetetlen eleme az egységes vezetés, a hatékony irányítás, valamint a stabilitás és a kiszámíthatóság. A változásoknak csak egy része új, más részük a tavaly, illetve korábban megkezdett folyamatok folytatása. A szervezeti korszerűsítés mostani szakasza a Magyar Honvédség szinte minden szegmensét érinti: az egészségügyet, a képzést, a hadkiegészítés és toborzás, valamint a kiképzés rendszerét, a középszintű vezetési szinteket és a logisztikát is. Ha az átalakításról és a szervezeti korszerűsítésről beszélünk,ne feledkezzünk meg arról, hogy a tárca ezt a feladatot már megkezdte a nyáron és az első ütemét augusztus 1-jére be is fejezte. Ennek részeként 650 főről 500 fő alá csökkent a minisztériumban dolgozók létszáma, de ami ennél fontosabb, csökkent a főosztályok száma; hatékonyabbá, integráltabbá vált a minisztérium felső vezetése."
"Ezzel egyidőben megkezdődött a tárca háttérintézmény-rendszerének átalakítása, az ehhez szükséges kormánydöntések, törvénymódosítások előkészítése. Ennek eredményeként azok a feladatok és szervezetek, amelyek már szorosan nem a honvédelem feladatát szolgálják létszámmal, státusszal együtt átkerülnek a civil közigazgatás rendszerébe. Ilyen intézmények és feladatok például a Nemzetvédelmi Egyetem, a Katonai ügyészség, a Katonai Légügyi Hivatal, a Frekvenciagazdálkodási Hivatal, a Katonai Fogház, a Védelmi Hivatal. Ez jelentős mértékben csökkenti a jelenlegi 30 ezer fős létszámkeretet, úgy hogy a szervezetek és az ott dolgozók a civil közigazgatásban folytatják munkájukat. A megmaradó HM háttérintézmény-rendszer is átalakul, a párhuzamosságok megszüntetésével egy hatékonyabb rendszer jön létre.
Ezek a lépések teszik lehetővé,hogy a Magyar Honvédségnél, a csapatoknál szolgálók létszáma jelentősen nőni fog. Hisz egy haderő ereje az alegységeknél lévő katonákban rejlik, nem pedig a budapesti irodákban. Ezért a 24.500 fős tárca létszámból 19.400-an a csapatoknál fognak szolgálni. Ez a jelenlegi vezető és alárendelt arányt ami 50:50 %-os, 20:80 %-ra módosítja. Az ország számára is hasznosabb, lényegesen hatékonyabb haderőt eredményez.
A változások és a megkezdett folyamatok középpontjában a valódi integráció áll. Integráció, amely hatékony koordinációt jelent az érintett szervezetek között; integráció, amely hatékony kommunikációt és együttműködést jelent az egyes szervezetek között. Olyan szakmai döntések előkészítse, amelyek a fő célkitűzéseinket szolgálják: váljon stabillá a haderő, amely képes az ENSZ, a NATO, az EU és egyéb nemzetközi szervezetek felkéréseinek teljesítésére; amely ezzel egyidőben képes az ország szuverenitásának védelmére és a katasztrófavédelmi feladatok ellátására. Mivel pedig ezek a feladatok a csapatoknál szolgáló katonákra épülnek, harmadik alapvetésként a csapatlétszám jelentős mértékű növelését irányoztam elő. Ezt az iránymutatást töltötte meg szakmai tartalommal a katonai vezetés, illetve az általuk felkért szakértői gárda. Az ő szakmai javaslataik alapján elkészült terv került jóváhagyásra, így megkezdődhet a Magyar Honvédség teljes egészét érintő szervezeti korszerűsítés második üteme, amely számos területen alapvető változásokat eredményez.
Létrejön egy integrált szervezet, a MH Összhaderőnemi Parancsnoksága, amely képes lesz a csapatok tevékenységének összehangolására, vezetésére és irányítására, a jelenleg szétaprózott, nem hatékonyan együttműködő, bonyolult vezetési, egyeztetési mechanizmussal rendelkező parancsnokságok helyett. Az ötszáz fős egységes parancsnokság a meglévő középszintű parancsnokságokból és egyes minisztériumi szervezetekből jön létre. A korábbi haderő-átalakítás során ugyan jelentősen csökkent a katonai szervezetek száma, a középszintű vezető szervek azonban érintetlenek maradtak. Így a feladatok végrehajtásában párhuzamosságok alakultak ki, melyek aztán konzerválódtak. A tervezés, szervezés nehézkessé, bonyolulttá és bürokratikussá vált, melynek negatív hatásai a csapatoknál csapódtak le.
Elengedhetetlen a csapatok korszerű, racionális és hatékony ellátását biztosítani képes logisztikai rendszer kialakítása, amely a katonai feladatok végrehajtása érdekében megfelelő eszközökkel rendelkezik és egy korszerű logisztikai modell. Alapvető a termelői és fogyasztói logisztika elkülönítése. A termelői logisztika területén egy jól strukturált, egységes szervezet, a Központi Logisztikai Hivatal jön létre. Ez egyszemélyi vezetés alatt látja el az eddig 5 szervezet által végzett és széttagoltan irányított termelői logisztikai feladatokat. Ezzel együtt a fogyasztói logisztika is egységes rendszerbe kerül, amelynek elemei minden vezetési szinten megjelennek. Az eddigi rendszerben az információáramlás nem volt hatékony, így a termelői logisztika nem kapott minden esetben pontos és reális képet a fogyasztói logisztika igényszintjéről. Az új logisztikai rendszer megvalósításával egyébként 36,5 százalékos létszám-megtakarítás érhető el.
A jelenlegi négy szervezeti elemből álló pénzügyi szolgálat átalakul, és integrálódik a HM Pénzügyi és Számviteli Hivatalba. Az eddig elkülönülő felső- és középirányítói szintű feladatokat az egységes új szervezet végzi, amelynek felépítése biztosítja a költségvetési gazdálkodás végrehajtását, és igazodik az ellátott szervezetek struktúrájához. Az önálló szervezeti elemek, a vezetői szintek, valamint a tevékenységet támogató szervezetek – mint például a személyügyi szervek – száma csökken, így 30 százalékos létszám-megtakarítás érhető el. Az új struktúra nem lehet a jelenlegi konzerválása, ezért egy teljesen új szerkezetet kell kialakítani. Viszont a számviteli szolgálat által a jelenleg is alkalmazott szakterületi bontás megmarad, a feladatrendszer változatlan, csapatok szintjén a jelenlegi formában, és arányban jelen lesznek a pénzügyi referatúrák.
Az önkéntes haderőre való áttérés következtében megváltozott a hadkiegészítés korábbi feladatrendszere. A cél egy országos lefedettséget biztosító, ügyfélközpontú, hatékony, gazdaságos toborzási-hadkiegészítési intézményrendszer kialakítása. Két hadkiegészítő parancsnokság jön létre: Szolnokon és Veszprémben. Az egyéb feladatokat 6 Toborzó és Érdekvédelmi Központ, valamint 13 Toborzó és Érdekvédelmi Iroda fogja ellátni. Az átszervezés következtében 53 százalékos létszám megtakarítás érhető el, amely a csapatok létszámának növelésére használható. A felszabaduló infrastruktúra eladásából származó bevételeket a csapatok elhelyezési és munkakörülményei javítására fordítja a tárca.
Folytatódnak a Központi Honvédkórházzal kapcsolatos rekonstrukciós feladatokat. Az integrációnak a Magyar Honvédség egészségügyi rendszerében is érvényesülnie kell. Korszerű bázison, az erőforrások koncentrált felhasználásával, egységes szakmai követelménytámasztás mellett, hatékonyabb egészségügyi ellátásban részesülnek a haza fegyveres védelmét önként vállalók."
