Infrastruktúra-fejlesztés, autópálya-építés - Székesfehérváron járt a belügyminiszter

 Infrastruktúra-fejlesztésről és autópálya-építésről tartott pénteken sajtótájékoztatót a Megyeházán dr. Lamperth Mónika belügyminiszter, Warvasovszky Tihamér polgármester és Iván János a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az elmúlt négy évben mintegy 30 milliárd forintnyi központi támogatás érkezett Székesfehérvárra. Warvasovszky Tihamér polgármester a 63-as elkerülő megépülését hangsúlyozta, hiszen gazdaságilag is erősíti az elkerülő a várost. A polgármester kiemelte, hogy az elmúlt ciklus alatt a pályázatok 100%-át megnyerte Székesfehérvár.

2006.02.10. 16:27 |

 Infrastruktúra-fejlesztésről és autópálya-építésről tartott pénteken sajtótájékoztatót a Megyeházán dr. Lamperth Mónika belügyminiszter, Warvasovszky Tihamér polgármester és Iván János a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az elmúlt négy évben mintegy 30 milliárd forintnyi központi támogatás érkezett Székesfehérvárra.

 Az autópálya-építés nem csak a közlekedés, hanem a munkahelyteremtés miatt is rendkívül fontos -hangsúlyozta dr. Lamperth Mónika belügyminiszter. Mint mondta 511 kilométernyi autópálya készül el az elmúlt kormányzati ciklusban. A belügyminiszter kiemelte, hogy Székesfehérvárra is jelentős mennyiségű kormányzati támogatás érkezett csatornázásra, szociális bérlakás építésére, útfelújításra, panelfelújításra és a színházfelújításhoz is 3.3 milliárd központi címzett támogatást nyert a város.

 Warvasovszky Tihamér polgármester a 63-as elkerülő megépülését hangsúlyozta, hiszen gazdaságilag is erősíti az elkerülő a várost. A polgármester kiemelte, hogy az elmult ciklus alatt a pályázatok 100%-át megnyerte Székesfehérvár.

 A Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke Iván János a sajtótájékoztatón elengedhetetlennel nevezte a 81-es és a 63-as utak fejlesztését és fontosnak tartja, hogy el lehessen érni a szélessávú internetet a megye kistelepülésein is.

Területfejlesztés

 Csaknem felével nőtt a területfejlesztést szolgáló, úgynevezett decentralizált források összege: a 2003 és 2006 közötti négy évben együttesen 162 milliárd forintról van szó, ami 45 százalékkal több, mint az előző kormányzati ciklusban e célra elköltött pénz. Ebben a ciklusban következetesen érvényesült az az elv is, hogy a fejlesztésekről egyre inkább helyben döntsenek. Magyarország uniós tagsága új forrásokat nyitott meg, ezek felgyorsítják a ma még hátrányos helyzetű térségek, régiók felzárkózását.

 Az elmúlt négy évben lényegesen változott a területfejlesztést szolgáló decentralizált források elosztása és a támogatás elve is. Megnőtt a regionális fejlesztési tanácsok szerepe, ebben a ciklusban már a források több mint feléről dönthettek, míg az előző kormány alatt a decentralizált forrásoknak csupán tíz százalékát osztották el. Nőtt a támogatások összege is. A megyei és regionális szinten elbírált összeg 2003-2006-között megközelítette a 162 milliárd forintot. Az előző ciklusban erre a célra 50 milliárd forinttal kevesebbet költöttek.

Hátrányos helyzetű települések felzárkóztatása

 Kiemelt figyelmet kapnak a hátrányos helyzetű térségek és települések. A 48, leghátrányosabb helyzetű kistérség, fejlesztései akár teljes összegét is megkaphatja támogatásként. Felzárkóztatásukat – a más támogatásoknál is érvényesülő preferencia mellett – 2006-ban külön 9 milliárd forintos előirányzat segíti.

Autópálya-fejlesztési program

 2002-től a fejlesztéspolitika prioritásává vált, hogy a tartós és dinamikus gazdasági növekedés párosuljon az ország hátrányos helyzetű régióinak gyorsabb fejlődésével. A cél elérésében az autópályák építése kulcsfontosságú eszköz, amit jól mutat, hogy miközben 2002-ben a Budapestet és Pest megyét magában foglaló Közép-Magyarországi régió fejlettségi szintje már elérte az EU 25 tagállamának átlagát, addig Észak-Magyarország és Észak-Alföld fejlettségi szintje alig haladta meg annak a harmadát. 2006-ra azonban Észak-Magyarország és Észak-Alföld régió teljesítménye érzékelhetően át fogja lépni a 40 százalékos arányt, nem utolsó sorban az útépítés tőkevonzó hatása miatt.

 Az autópálya tehát nem csupán fizikailag, de gazdaságilag is közelebb hozza egymáshoz az országrészeket. Ezt bizonyítja, hogy a 2002-be újraindult autópálya-építési programmal párhuzamosan a magyar gazdaság évről-évre rekordot döntött a működőtőke-beáramlás tekintetében. 2004-ben összesen 3,708 milliárdeuró érkezett, míg 2005-ben mintegy 4 milliárd euró közvetlen külföldi tőkebefektetés valósult meg Magyarországon – ebben nincs benne a Budapest Airport Rt. értékesítéséből származó 1,8 milliárd euró.

 Tavaly összesen 1,607 milliárd euró értékű nagyberuházásról született döntés, aminek eredményeként összesen 7968 új munkahely jön létre. A korábban, illetve tavaly megkezdett beruházások eredményeként 2005-ben 4047 új munkahely létesült.

 Tavaly egyébként tíz nagyberuházás indult be, ami összesen 601 millió euró tőkebefektetéssel és 3864 új munkahely teremtésével jár. Ezek közül három beruházás 2006-ban, hat beruházás 2007-ben, egy beruházás pedig 2008-ban fejeződik be.

 A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakemberei jelenleg 26 nagyberuházásról egyeztetnek külföldi befektetőkkel. Ezek, ha megvalósulnak, újabb 1,416 milliárd euró működőtőke beáramlását és 10 003 új munkahelyet jelentenek 2006. és 2009. között.