III. Béla király és családja - sokan voltak Dr. Szabados György előadásán

Dr. Szabados György előadása bevezetőjében a Knauz-krónikából idézett; „Vak Béla király pedig kilenc évet és tizenegy hónapot uralkodott, négy fiat nemzett, tudniillik Gézát, Lászlót, Istvánt és Álmost. Az Úrhoz költözött annak 1141. évében, Székesfehérvárott temették el. II. Géza, Vak Béla elsőszülött fia következett atyja után, és húsz évet, három hónapot és tizenegy napot uralkodott. Négy fiút nemzett, tudniillik Istvánt, Bélát, Árpádot és Gézát. Meghalt az Úr 1161. évében, Székesfehérvárott temették el." Tehát a későbbi III. Béla király 1148-ban, II. Géza magyar király és Eufrozina kijevi hercegnő második fiúgyermekeként, II. (Vak) Béla király és Ilona szerb hercegnő, valamint I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem és Ljubava Dimitrjeva novgorodi hercegnő unokájaként, III. István öccseként látta meg a napvilágot.

1163-ban a korábbi háborúskodást követően béke jött létre I. Mánuel bizánci császár és III. István magyar király között, amelynek értelmében a császár, lánya, Mária jegyeséül választotta a király öccsét, Bélát udvarába vitte. Akkor úgy tűnt, hogy Béla sorsa végleg Bizánchoz kötődött. Új nevet kapott, a császár nagyapja után Alexios lett a neve. Pályája gyorsan ívelt felfelé, hamarosan despotesi méltóságban jutott, rangban az uralkodó párt követte. 1165-ben Mánuel a jegyespárt hivatalosan is trónörökösévé nyilvánította, mivel a császárnak addig csak leányai születtek. Döntését az is befolyásolhatta, maga a császár Szent László királyunk leányági unokája volt; Szent László lánya, Piroska II. Ioannes bizánci császár felesége lett, majd Szent Eiréné néven az ortodoxia szentjei emelkedett.

A trónöröklés reménye azonban 1169 őszén szertefoszlott; a császárt második asszonya fiúval ajándékozta meg, Bélát elválasztották Máriától és Konstancia antiochiai fejedelemnő és Chatillon Raynald keresztes lovag lányát adták hozzá kárpótlásul, így amidőn bátyja halálhírét hozták a követek, könnyű szívvel távozott Bizáncból, hogy hazája trónját elfoglalja. Béla és Anna házasságából hét gyermek született; Imre király (1196-1204), aki méltó örököse volt apjának, uralkodásának kiteljesedését csak annak rövidsége akadályozta meg, II. András király (1205-1235), Salamon és István hercegek, valamit Margit, Konstancia és még egy ismeretlen nevű leány.

III. Béla király 1184 végén vagy 1185 elején megözvegyült. Második felesége Capet Margit, II. Fülöp Ágost francia király testvére lett, amely diplomáciai elismerés is volt, egyébiránt özvegy vett el özvegyet. Az 1189-ben, útban Szentföld felé Magyarországon tartózkodó Richárd, londoni kanonok így ír III. Béla királyról: „Ezt a férfiút a természet sokféle adománnyal halmozta el. Termete magas, arca nemes, és ha más egyébbel nem is rendelkeznék, pusztán uralkodói tekintetének előkelősége alapján a legméltóbbnak lehetne tartani a királyságra. Krisztus seregét vendégszeretően fogadta.” III. Béla királyt végakaratának megfelelően első felesége mellé, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika déli hajójába temették el.

Tárlatvezetések a "III. Béla király (1172-1196) - Teste Fehérvárott nyugszik" kiállításon:

február 21. szerda, 16:30

március 7. szerda, 16:30

március 12. hétfő, 16:30

március 21. szerda, 16:30

április 4. szerda, 16:30

április 18. szerda, 16:30

május 9. szerda, 16:30

május 23. szerda, 16:30

május 30. szerda, 16:30

A vezetéseket Kovács Dóra, múzeumpedagógus tartja, a belépés díjtalan.