Így ünneplik a karácsonyt a világban

A bejgli, a halászlé és – ha az időjárás is úgy akarja – a havas táj kötelező kelléke a hazai karácsonynak. Most összegyűjtöttünk néhány országot Norvégiától Új-Zélandig, hogy megmutassuk, a világ többi részén hogy ünneplik Jézus születését. Megállapíthatjuk, hogy a lett gyerekeknek van a legjobb dolga, hiszen a Mikulás a szentestétől számítva tizenkét napon keresztül hozza nekik az ajándékot. 

A dél-európai országban a karácsonytól vízkeresztig tartó időszakot Dodekameronnak nevezik, jelentése tizenkét nap. A görögök úgy tartják, hogy a Föld mélyén élő gonosz manók egész évben a Földet tartó fa törzsét fűrészelik. Karácsonykor viszont a favágás helyett előbújnak, és az embereket bosszantják: törnek-zúznak a házban, megeszik az ételt. Mivel félnek a tűztől, csak úgy lehet őket távol tartani, ha a házi tűzhelyben folyamatosan ég a láng. Az "ünnepi" hamuval a férfiak jó alaposan megszórják a földeket, hogy a következő évben bőséges legyen a termés. Az asszonyok vaszilopitát, egy különleges, díszes kenyérfélét sütnek, amibe fémpénzt rejtenek. Amelyik családtag megtalálja a tésztában az aprót, szerencsés lesz.

Ausztráliában a műfenyőre esküsznek, mert az igazi a nagy nyári melegben elszáradna. A kicsiket és a nagyokat a Mikulás ajándékozza meg, akinek a szánját stílusosan nyolc fehér kenguru húzza. A karácsonyi vacsorát mindenki a kertben fogyasztja el, majd lemennek a tengerpartra fürödni, esetleg játszanak egy házi krikettmeccset. 

Bár érezhető az amerikai hatás, de a karácsony Mexikóban a legnagyobb vallási ünnep. December 24-e előtt a családok megtartják a Posadast, ami Mária és József betlehemi életét mutatja be Jézus születéséig. Ilyenkor az emberek gyertyát gyújtanak, karácsonyi dalokat énekelnek és beengedik a házukba a vendégeket, akik a szállást kereső Máriát és Józsefet testesítik meg. December 24-én éjjel tizenegy órától a család közösen imádkozik, hogy szimbolikusan is megtörténjen a születés. Ezután megajándékozzák egymást, és szétverik a cukorral és csokival töltött papírfigurát, a piñatát.

Új-Zélandon nem csinálnak nagy ügyet az ünnepekből. Az emberek egyszerűen piknikeznek egyet a parkban vagy a tengerparton. A kosárba pedig hideg sonkát és alaposan behűtött sört pakolnak.

 A kolumbiai karácsony december 7-én, a gyertyácskák napján kezdődik. Ezen az estén a család a háza előtt gyertyákat gyújt és karácsonyi zenét hallgat. Kilenc nappal karácsony előtt az ajándékozás estéjén a család közösen imádkozik, énekel, és elmesélik Krisztus születését. A kis Jézus csak december 24-én éjfélkor érkezik meg, és leteszi az ajándékokat a fa alá. Az ünnepi menü elég változatos, de sokan főznek ilyenkor natillát, egy tejből és karamellből készült édességet valamint buñuelost, egy kör alakú, olajban áztatott sajtból készülő finomságot.

A családok egy csészényi zabkását tesznek a pajtába, hogy távol tartsák a gonosz szellemeket. A feldíszített fenyőt körbetáncolják, és közben karácsonyi dalokat énekelnek.

Karácsonykor a svédek heringet, barna babot és tejberizst esznek. Az ünnepi finomságokat julmusttal, egy vízből, komlóból, malátából és fűszerekből készült alkoholmentes üdítővel öblítik le. A gyerekek 24-én este kapják meg az ajándékot, amit Jultomten, a svéd mikulás és egy manó hoz. Reggel a család közösen elmegy a templomba, ami tele van égő gyertyákkal.

A lett gyerekeknek borzasztó jó dolga van, hiszen a Mikulás a szentestétől számítva tizenkét napon keresztül hozza nekik az ajándékot. Az északi országban az ünnepi menüből nem hiányozhat a barna borsó, a rétes, a kolbász és a káposzta.

A karácsonyi készülődés az ünnep előtt egy hónappal elkezdődik. Az emberek ilyenkor egy cserépbe gabonamagvakat ültetnek, amit szenteste a karácsonyi barlang és a karácsonyfa köré tesznek ki.

Afrikában is karácsonyoznak a keresztények. A templomokat szalagokkal, virágokkal, zöld növényekkel és lufikkal díszítik fel. A családok a vacsorát hagyományosan a szabad ég alatt, nyílt tűz fölött közösen főzik meg.