-
Zárva lesznek a kiállítóhelyek
Az extrém kánikula miatt június 27-e, szombattól június 30-a, keddig a Szent István Király Múzeum minden kiállítóhelye zárva tart. Az első nyitási nap július 1-je, szerda. A TOTUS TUUS kiállításra június 30-ra, keddre meghirdetett garantált tárlatvezetés is elmarad. A SZIKM kéri a múzeumlátogatók megértését.
2026.06.26. -
Igazán nők!
Csütörtök este megérkezett Székesfehérvárra az egyik legkülönlegesebb nyárindító koncert. A Bartók Béla téren újra színpadra állt az Igazán Nők! – az a produkció, amely a budapesti sikerek után végre hazatért, hogy a fehérvári közönséggel együtt indítsa a nyarat.
2026.06.26. -
Virágálom és más...
Zsólyom Zsuzsa festőművész képeiből nyílt kiállítás a Krajczáros Art Galleryben. Az alkotó munkáit a természet, a Bükk és a színek varázsa inspirálták.
2026.06.26. -
Igazán nők!
A Bartók Béla tér adott otthont az Igazán Nők koncertnek. Az estén Fehér Adrienn, Jónás Andrea, és vendégeik Füredi Nikolett és Tunyogi Bernadett lépett fel, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kíséretében.
2026.06.26.
Így történt - a Kneifel család két évszázada
A Deák képtár újabb csodával jelentkezett az elmúlt esztendőben. Szűcs Erzsébet igazgató olyan archív családi fotósorozatokkal várja az érdeklődőket, melyek az egykori jelentős székesfehérvári dinasztiák mindennapjait mutatják be. A székesfehérvári Kneifel család egy morvaországi községből, Hranicéből származik. Történetüket az 1800-as évek elejéig sikerült megtalálnunk...
2013.01.07. 08:30 |
A Deák képtár újabb csodával jelentkezett az elmúlt esztendőben. Szűcs Erzsébet igazgató olyan archív családi fotósorozatokkal várja az érdeklődőket, melyek az egykori jelentős székesfehérvári dinasztiák mindennapjait mutatják be.


A székesfehérvári Kneifel család egy morvaországi községből, Hranicéből származik. Történetüket az 1800-as évek elejéig sikerült megtalálnunk. Kneifel Antal József 1828-ban született. Apja Kneifel János kovácsmester, édesanyja pedig egy lublini könyvkötő lánya, Hoch Anna. A muzsikuslelkű ember vándorszínészként hagyta el otthonát. Temesvárra utazott, ahol beleszerelmesedett egy színésznőbe. 1848-ban házasodtak össze. A frigyből három gyermek született: Katalin, Antónia és Emerich. Hitvese korán meghalt, így a három árvával felhagyott a vándorélettel. Soha nem tért vissza szülőföldjére, hazafelé menet Budapesten leszállt a szekérről...
Kneifel Imre, zenetanár. Gyermekei: Anna - konduktor, Imre - villamosmérnök hallgató, Áron - általános iskolás: „Nekem talán az a legfontosabb és meghatározó emlék, amit jó szívvel visszaidéznék, hogy egyrészt a családban sokat énekeltünk. Kirándulásokon, rokoni látogatásokon mindig előkerült egy-egy kotta, ezt mindig kiegészítette a sok beszélgetés és a jókedv. Ugyanennyire fontos volt, hogy mindkét ágon sok pedagógus volt a családban. Akkor még nem tudtam megfogalmazni, hogy mi mindent köszönhetünk a későbbiekben ennek az indíttatásnak, az viszont biztos, hogy kiskorunkban kaptuk mindnyájan azt az útravalót, szemléletet, ami máig is éltet bennünket."


Kneifel Antal a fővárosban dalkört vezetett a Krisztinaváros templomi karnagyaként, és ma is áldják a nevét. 1860-ban újra megházasodott. Horváth Rozinát vette feleségül, akinek édesapja Brunszvik Teréz óvodájában gyermekfelügyelőként dolgozott. Házasságukból hét gyermek született. A családi relikviák között található levelek tanúsága szerint jó barátságot ápoltak Liszt Ferenccel is. Tudjuk, hogy a Koronázási mise kórusrészeit ő tanította be a Koronázó templom kórusának.
Kneifel András, tájékoztató könyvtáros. Gyermekei; András - egyetemi hallgató, Zsuzsa - ének-karvezető tanár, Janka - főiskolai hallgató: „Gyerekkoromban én ennek nem voltam tudatában. A dinasztia nem pozitív kifejezés - szerintem. Volt már olyan a családban, akinek a fejéhez vágták, hogy ezzel ne büszkélkedjék, ha a mai fejemmel is így gondolkodnék, biztos, hogy én is más utat választottam volna.”
Kneifel Antal Ferenc nevű fia - a nagypapa - azt mesélte, hogy Liszt Ferenc többször is járt náluk. Egyszer a térdére ültetve simogatta meg a fejét, és emlékszik arra, hogy az ujjai a feje búbjáról leértek a szeméig. A hét gyermek közül négyen kerültek Székesfehérvárra. Irma és Róza zenetanárként dolgozott. István és Ferenc viszont az ügyvédi pályát választotta.
Kneifel György, zenetanár. Gyermekei; Andrea és Nóra - általános iskolások, György - földmérnök, Zoltán - orvos: „Nem voltam egy áldott jó gyerek, bár én is a Zeneiskolában kezdtem. Autószerelő szakmát szereztem először és csak azt követően kezdtem el néptáncolni. Így jutottam el a népzenéig. 1976 óta zenélek. Az én utam furcsa és szövevényes út volt. Mire megvénültem, megtanultam tanulni. Először Nyíregyházán végeztem népzene és ének-zene szakon. Az egyetemen pedig nemrégiben szereztem diplomát népzenetanárként. Nem gondoltam, nem tudtam, hogy ezzel foglalkozom majd életem hátralévő részében, bárki mondja, nem hittem volna neki. Örülök, hogy a szüleim ezt még megélhették és láthatták, hogy révbe érkeztem.”

A família családfájának élő ága Dr. Kneifel Ferenc családjával élt tovább, aki ügyvédként praktizált, de lelkében szinte csak a zenéléssel foglalkozott. Kereste a zenélési lehetőségeket, többek között Lánczos Kornélékhoz is járt muzsikálni. A Vas megyéből származó Horváth Jankával 1909-ben házasodtak össze. Hat gyermekük közül Ilona, Ferenc és Imre városunkban élte le életét.
A fiatal Kneifel Ferenc folytatta édesapja zenei tevékenységét, tanított a székesfehérvári tanítóképzőben. Imre, a legkisebb gyermek 1920-ban született. Először zongorázni tanult, majd Hermann László segítségével csellózni. Édesapja példáját követve ő sem a zenélésből élt, ugyanakkor az egykori kántort és zenekarban szereplőt ez a tudás mentette meg a Gulágon.
A Kneifel család ma is Székesfehérváron élő leszármazottai a kiállításon bemutatott évtizedeket követően születtek. Õk, Kneifel Imre három fia, tíz unokája, valamint Kneifel Ferenc unokája. Valamennyien zenélnek.