Húsz évvel ezelőtt ezen a napon ünnepelte Székesfehérvár az ezer éves államiságot

A millenniumi év, az államalapítás ezredik évfordulója kiemelkedő jelentőséggel bírt a nemzet történelmi fővárosában. Székesfehérvár neve egybeforrt államalapító királyunk, Szent István nevével, akire emlékezve az augusztusi fogadalmi ünnepet millenniumi napként ünnepelték. Ennek pontosan húsz esztendeje.

Így emlékezett Székesfehérvár húsz évvel ezelőtt az ezer éves államiságra

A 2000. augusztus 14-i esemény egyedülálló volt abból a szempontból is, hogy az akkor frissen köztársasági elnökké megválasztott Mádl Ferenc első hivatalos vidéki útja a nemzet történelmi fővárosába, Székesfehérvárra vezetett. A Nemzeti Emlékhelyen tartott ünnepi misét Paskai László bíboros-prímás, esztergomi érsek celebrálta, és a fehérvári jeles napra a Szent Jobb is hazaérkezett a koronázóvárosba.

„A magyar függetlenség és emberi, nemzeti boldogulásunk Szent István óta elképzelhetetlen európaiságunk nélkül; a magyarság sokat áldozott azért, hogy jobb napokat éljen meg, hogy most erkölcsi alapja legyen helyet foglalni a nemzetek európai integrációs családjában is.” – mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök székesfehérvári beszédében. A királyi városban a köztársasági elnök mellett dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter, Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos, Dávid Ibolya igazságügy-miniszter és Antall József miniszterelnök özvegye is jelen volt. Az ünnepségen a köztársasági elnök személyesen adta át Warvasovszky Tihamér polgármesternek a millenniumi zászlót, mely az ezeréves keresztény államiságot jelképezte.

A húsz évvel ezelőtti ünnepi napról a Fejér Megyei Hírlap és a Magyar Nemzet közölt részletes összeállítást. (a többi országos napilap sajnos egy sort sem írt a koronázó város millenniumi ünnepéről)