Húsvét vigíliája - nagyszombaton véget ér a negyvennapos nagyböjt

A nagyszombati virrasztással és az ahhoz kapcsolódó vigília szertartásával érkezik el a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől.

A nagyszombati vigília templomi szertartásának hagyománya a IV. századra nyúlik vissza.

A jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).

A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a „világ világosságát" idézi fel a keresztények előtt.

A nagyszombati liturgia során a mise Glória részénél ismét megszólalnak a harangok, a csengők, és megszólal az orgona is. Az olvasmányok és az evangélium ismertetése után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés.

Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. 

Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ígértet tesz arra, hogy ellene mond a sátán kísértésének. A vigília ünnepét az eucharisztia zárja le, melynek során Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait elevenítik fel, és lehetőség nyílik az áldozásra.

Nagyszombaton 18 órakor kezdődik a Szent István-székesegyházban a feltámadási szertartás és szentmise, amelyet Spányi Antal megye püspök celebrál. A szentmise a hagyományos húsvéti körmenettel fejeződik be.

Az Úr feltámadásának ünnepén, húsvétvasárnap pedig a Székesegyházban 10.30 órától ismét Spányi Antal megyés főpásztor tart szentmisét.