-
Múzeumok Őszi Fesztiválja
A Múzeumok Őszi Fesztiválja országos rendezvénysorozathoz idén is több eseménnyel csatlakozott a Szent István Király Múzeum. Hétfőn múzeumpedagógusoknak, pedagógusoknak szóló szakmai találkozóval indult a program. A Megértési nehézséggel élők a múzeumban műhelynapnak a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont adott otthont.
2026.10.05. -
Pogánytánc a Prospero Színkörrel
Október 30-án, pénteken 19 órakor Brian Friel „Pogánytánca” kerül műsorra a Marconi Projekt előadásában, Micskó Zoltán rendezésében. Öt férj nélkül maradt nővér, egy kissé koravén, hétéves kisfiú, egy hitehagyott pap és egy időnként felbukkanó, kedves csirkefogó.
2026.10.05. -
Dallamok az őszben
Kivételes koncertszínházi előadást láthatott a közönség pénteken este. A Zene Világnapjához kapcsolódva a Vox Mirabilis Kórus és a Szabad Színház lépett fel a Belvárosban.
2026.10.05. -
A Zene Világnapja
Az Alba Regia Sportcsarnokban rendezték meg a Zene Világnapja gálát. Az ünnepen átadták a város zenei elismerését a Fricsay Richárd-díjat is, amelyet ez évben Lovrek Károly karnagy érdemelt ki.
2026.10.02.
Húsvét vigíliája - Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt
Nagyszombaton, a Székesegyházban 18 órakor kezdődik a nagyszombati feltámadási szertartás és szentmise, melyet Spányi Antal megyés püspök celebrál. A szentmise a hagyományos húsvéti körmenettel fejeződik be.
A nagyszombati virrasztással és az ahhoz kapcsolódó vigília szertartásával érkezik el a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől. A nagyszombati vigília templomi szertartásának hagyománya a IV. századra nyúlik vissza. A jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).
A fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást, ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A vigília következő eleme, a húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját. A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a "világ világosságát" idézi fel a keresztények előtt.
A nagyszombati liturgia során a mise Glória részénél ismét megszólalnak a harangok, a csengők, és megszólal az orgona is. Az olvasmányok és az evangélium ismertetése után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ígértet tesz arra, hogy ellene mond a sátán kísértésének. A vigília ünnepét az eucharisztia zárja le, melynek során Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait elevenítik fel, és lehetőség nyílik az áldozásra. A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után mutatják be.
