2. Kultúra

Húsvét vasárnap - Jézus feltámadását ünnepli a keresztény világ

Húsvét vasárnapján a keresztény egyházak Jézus feltámadására emlékeznek, s országszerte szentmiséket, istentiszteleteket tartanak. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik.
2012.04.08. 05:50 |
Húsvét vasárnapján a keresztény egyházak Jézus feltámadására emlékeznek, s országszerte szentmiséket, istentiszteleteket tartanak. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor.
 
 
 
  Jézus megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.
 
 A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány. Az Ószövetségben a zsidó húsvét eledele a bárány volt, amelynek hiba nélkülinek kellett lennie. Mindez arra emlékeztette a zsidó vallású embereket, hogy az egyiptomi fogság végén bárányvérrel jelölték meg az ajtófélfákat, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Isten a zsidó emberek házait megkímélje. Ahogy a húsvéti bárány megmentette a zsidóságot az egyiptomi fogságból, a kereszténység tanítása szerint úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól, ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának.
 
 A húsvétvasárnap hajnali ünnepi mise hagyománya az V. századra vezethető vissza. A szertartás során a szentlecke után a XI. századtól kezdődően éneklik a sequentia elnevezésű miseéneket, amely a feltámadt Krisztusnak, a kereszténység "húsvéti bárányának" a dicséretéről szól. A húsvéti ünneplés részeként a húsvéti gyertya mindig a szentély vagy az oltár közelében áll. A húsvéti gyertya Jézusra, a "világ világosságára" emlékezteti a híveket.

Kultúra

Összes

  1. Hamvazószerda

    A nagyböjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.

    2026.02.18.

  2. Tűz és vér /Történelem és költészet

    A tavaly októberben bemutatott, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet által inspirált, verses gigaposzterek, amelyek hazánk történelmének sorsfordító eseményeit elevenítik fel, keddtől az Óbudai Egyetem Alba Regia Karának „K” épületében láthatóak, ahol szeretettel várják a nagyközönséget a tárlat megismerésére.

    2026.02.17.

  3. Fecsegő Dolhai Attilával

    Folytatódott a Fecsegő a Nyitrai úti Közösségi Házban. A találkozón Dolhai Attila a Vörösmarty Színház igazgatója volt Silye Sándor vendége.

    2026.02.17.

  4. Lélekablak - A szabadság ára

    Kivételes visszatekintés részesei lehettek a Városháza Dísztermébe látogató irodalombarátok. Rékasi Károly előadásában az emigrációba kényszerített Márai Sándor gondolatait ismerhették meg.

    2026.02.17.