2. Kultúra

Húsvét vasárnap - Jézus feltámadását ünnepli a keresztény világ

Húsvét vasárnapján a keresztény egyházak Jézus feltámadására emlékeznek, s országszerte szentmiséket, istentiszteleteket tartanak. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik.
2012.04.08. 05:50 |
Húsvét vasárnapján a keresztény egyházak Jézus feltámadására emlékeznek, s országszerte szentmiséket, istentiszteleteket tartanak. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor.
 
 
 
  Jézus megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.
 
 A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány. Az Ószövetségben a zsidó húsvét eledele a bárány volt, amelynek hiba nélkülinek kellett lennie. Mindez arra emlékeztette a zsidó vallású embereket, hogy az egyiptomi fogság végén bárányvérrel jelölték meg az ajtófélfákat, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Isten a zsidó emberek házait megkímélje. Ahogy a húsvéti bárány megmentette a zsidóságot az egyiptomi fogságból, a kereszténység tanítása szerint úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól, ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának.
 
 A húsvétvasárnap hajnali ünnepi mise hagyománya az V. századra vezethető vissza. A szertartás során a szentlecke után a XI. századtól kezdődően éneklik a sequentia elnevezésű miseéneket, amely a feltámadt Krisztusnak, a kereszténység "húsvéti bárányának" a dicséretéről szól. A húsvéti ünneplés részeként a húsvéti gyertya mindig a szentély vagy az oltár közelében áll. A húsvéti gyertya Jézusra, a "világ világosságára" emlékezteti a híveket.

Kultúra

Összes

  1. Karácsonyi koncert az ARSO-tól

    Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar az idei esztendő zenei jubilánsainak műveiből válogatta össze hagyományos karácsonyi hangversenyének műsorát. Hétfőn este a nápolyi operastílus atyamestere, Alessandro Scarlatti halálának 300. évfordulójára emlékezve a mester gyönyörű Karácsonyi kantátája indította a programot.

    2025.12.16.

  2. 90 lve hunyt el Kaszap István

    A Prohászka-emléktemplomban 17 órakor Spányi Antal megyés püspök koncelebrált szentmise keretében emlékezik meg Kaszap István halálának 90. évfordulójáról. A szentmise után a papság és a hívek Kaszap István sírjához vonulnak, és imádkoznak mielőbbi boldoggá avatásáért.

    2025.12.16.

  3. Bodonyi Dániel kapta a díjat

    A Fehérvár Médiacentrum munkatársa, Bodonyi Dániel kapta idén a DUE Médiahálózának Kaczián Gábor-díját. Az elismerést a szervezetben kiemelkedő közösségi és társadalmi munkát végző fiataloknak adják át minden évben karácsony előtt.

    2025.12.16.

  4. Máltai és magyar dallamok

    Egy különleges, karácsonyváró koncert erejéig külföldi vendégekkel egészült ki a Vox Mirabilis Kamarakórus. A Jézus Szíve templomban rendezett hangverseny vendége a Cantilena Malta Ensemble volt, akik Máltáról érkeztek Székesfehérvárra.

    2025.12.15.