-
XVI. Zenélő Kultúr Udvar
Az Oskola utca 10. szám alatti, a Városi Képtár – Deák Gyűjteménynek is otthont adó belvárosi lakóház udvara adott otthon a Zenélő Kultúr Udvar programnak. A Fehérvári Polgárok Egyesülete immár XVI. alkalommal szervezte meg ezt a színekben és dallamokban gazdag rendezvényt, amelynek során a színpadon zenészek, énekesek, színjátszók váltották egymást, változatos műsort kínálva a közönségnek.
2026.08.22. -
Fivérek a Díszudvaron
A Székesfehérvári Királyi Napokon péntek este tartották a Fivérek című darab nyilvános főpróbáját. A Matuz János által írt és rendezett, a Szent István uralkodását követő évtizedekről, trónviszályokról szóló előadást az eső miatt félbe kellett szakítani. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelyének diákszínjátszói a kényszerű szünet után, nehezített körülmények között, de befejezték az előadást.
2026.08.22. -
Kenyérszentelés Kisfaludon
A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.
2026.08.21. -
Kodály Zoltán: Háry János
Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.
2026.08.21.
Hűség - Székesfehérvár fogadalmi szentmiséje a Felsővárosi Templomban
Január 20. Szent Sebestyén napja fontos ünnep nemcsak a városrész, hanem egész Székesfehérvár életében. 1739-ben, a pestisjárvány idején a felsővárosiak böjtöt tartottak és körmeneteken kérték Szent Sebestyén közbenjárásával Istent, hogy menekítse meg őket. A fehérváriak szerencsésen megmenekültek és fogadalmuk részeként először kápolnát, majd templomot emeltek Szent Sebestyénnek.
2011.01.20. 08:23 |
Január 20. Szent Sebestyén napja fontos ünnep nemcsak a városrész, hanem egész Székesfehérvár életében. 1739-ben, a pestisjárvány idején a felsővárosiak böjtöt tartottak és körmeneteken kérték Szent Sebestyén közbenjárásával Istent, hogy menekítse meg őket. A fehérváriak szerencsésen megmenekültek és fogadalmuk részeként először kápolnát, majd templomot emeltek Szent Sebestyénnek.
Szent Sebestyén napján Spányi Antal megyéspüspök celebrált misét a Felsővárosi templomban. Ez egyben a város fogadalmi ünnepe is. 1778-ban alakult plébánia a Felsővárosban, temploma pedig 1800-1807 között épült, ami mai formáját 1864-ben nyerte el.
Szent Sebestyén napján évszázadokig nem dolgoztak a felsővárosiak. Részt vettek a püspöki szentmisén, majd ünnepi ebéden látták vendégül a családtagokat, rokonokat. A menü hagyományosan húsleves, malacsült, párolt káposzta és fánk volt, ami a Felsővárosban élő családok többségénél a szombati búcsún került az ünnepi asztalra.
Szent Sebestyén a legnépszerűbb szentek közé tartozott. Mint segítőszenthez fordultak hozzá pestis és más – embereket vagy állatokat pusztító – járvány idején. Január 20-án ünnepeltük a szent mártírt, aki Diocletianus római császár keresztényüldözései során ezen a napon halt vértanúhalált.


