Pénteken fotókiállításokkal és rövidfilm vetítéssel folytatódtak a "Vásároljon mosómedvét!" elnevezésű cseh kulturális napok. A tárlatot Hagymásy András egy korsó habzó pilzeni magához emelésével tekintette megnyitottnak, jelezve, hogy a "gyöngyök a fényben" valódi jelentése sokkal egyszerűbb annál, mint amikor a művészetre szomjazó kultúrsznobok arról kezdenek el filozofálni, hogy a kiállítás címe egyértelmű utalás Hrabal első, hivatalos kiadónál publikált, Gyöngyök a mélyben című kötetére.
A családok számára már délután négy órától cseh és magyar mesékből készült rajzfilmeket vetítettek az Igézőben a "Vásároljon mosómedvét!" elnevezésű cseh kulturális rendezvénysorozat második napján, így a legfiatalabbak is megismerkedhettek a szülők gyermekkori kedvencével, a Kisvakonddal (csehül Krtek vagy Krteèek), akit Zdenìk Miler cseh rajzfilmkészítő, a Barrandov stúdió egyik munkatársa hívott életre, hogy meghódítsa a gyermekek szívét Németországtól Kínáig.
A Cseh esti mesét követően „Hrabal hídja” címmel Prága és Székesfehérvár elevendett meg képekben Zachár Ottó „Prágai házjegyek” és Pápai Barna „Gyöngyök a fényben” című fotókiállítása révén. Zachár Ottó, a Bohémia Baráti kör elnöke több évtizede a cseh kultúra szerelmese, ehhez párosul fotózási szenvedélye, amelyet 1957 óta gyakorol. Pápai Barna marosvásárhelyi születésű, Székesfehérváron élő alkotó a Népszabadságnál fotóriporternek tanult, első kiállítását 6X6 címmel rendezték meg a Kossuth udvarban, majd a Műhelyben állított ki Városképek címmel.
Köszöntőjében Égi Tamás alpolgármester kiemelte, Fehérvárnak eddig nem volt cseh testvérvárosa, a hiányosság pótlása érdekében azonban már felvette a város a kapcsolatot Hradec Královéval, középkori magyar nevén Királyváraddal. A város Fehérvárhoz hasonló történelmi örökséggel rendelkezik, püspöki székhely és hagyományosan a cseh királynők városa is. "Aki Csehországban jár, az mindig jól érzi magát és barátokra lel." - emelte ki Székesfehérvár alpolgármestere, aki szerint a cseh kultúra a miénk is. Égi Tamás felidézte, hogy 1980-ban a Petőfi moziban látta először a Jirí Menzel klasszikussá vált filmjét, a Sörgyári capricciót, amely Hrabal regényéből készült és amit annyira megszeretett, hogy többször megnézte egymás után. "Hrabal művészetén keresztül sokat tett azért, hogy megértsük egymást, közelebb kerüljünk egymáshoz" - emelte ki.
A fotókiállítást Hagymásy András, a Fehérvár Médiacentrum igazgatója nyitotta meg, aki Zachár Ottó és Pápai Barna eltérő habitusát és munkamódszerét emelte ki. Zachár Ottó folyton siet, szinte kapkodva fedezi fel a világ szépségeit, míg Barna lassú, csendes szemlélődéssel hívja elő a látványt. Hagymásy András elmondta, hogy Zachár Ottót elsősorban a helytörténet érdekli, képein a prágai belvárosi házakon szereplő jelképek láthatók, amelyet egykor házszám helyett alkalmaztak a csehek. Hrabal törzshelyének bejárata felett például egy "tigris", míg Jan Neruda, a Prágai történetek szerzőjének szülőháza felett két "nap" található. Pápai Barna alkotásairól szólva kiemelte, hogy szerethető, üzenetet hordozó fotói ráébreszetenek minket arra, hogy Fehérváron is sok rejtett kincs van. Személyes kedvencének nevezte a Szent László király szobráról készült képet, ahol a hó palástként borítja be az uralkodót, fejére pedig sapkát ültet.
A tárlatot Hagymásy András egy korsó habzó pilzeni magához emelésével tekintette megnyitottnak, jelezve, hogy a "gyöngyök a fényben" valódi jelentése sokkal egyszerűbb annál, mint amikor a művésztre szomjazó széplelkek és kultúrsznobok arról kezdenek el filozofálni, hogy a kiállítás címe egyértelmű utalás Hrabal első, hivatalos kiadónál publikált, Gyöngyök a mélyben című kötetére. A tárlatnyitót követően a „Tükröződések” című rövidfilmet mutatták be, amely a Szabad Színház és a Fehérvár Médiacentrum tisztelgése Bohumil Hrabal előtt. A filmbemutatót a „Fehérvári nagy szlalom 1." elnevezésű irodalmi kocsmatúra követte Heiter Tamással, Hagymásy Andrással, Burján Zsigmonddal és a „¹umavai zenészekkel”.
