Hiánypótló alkotás Szent István király életéről

 A Szent István Művelődési Ház Szent István termében mutatták be az „Énekek Szent István király tiszteletére” című könyvet. Az énekeskönyv, valamint a hozzá tartozó hanglemez Szent István király tiszteletére írt liturgikus, valamint paraliturgikus műveket tartalmaz. A nagyszabású alkotás segítségével méltóan ismerhetjük meg államalapítónk életét és művét.
2015.08.12. 19:16 |
A Szent István Művelődési Ház Szent István termében mutatták be az „Énekek Szent István király tiszteletére” című könyvet. Az énekeskönyv, valamint a hozzá tartozó hanglemez Szent István király tiszteletére írt liturgikus, valamint paraliturgikus műveket tartalmaz. A nagyszabású alkotás segítségével méltóan ismerhetjük meg államalapítónk életét és művét.
KÉPGALÉRIA a könyvbemutatóról
 A kötetet Kovács Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tudományos munkatársa, az Egyházzenei Kutatócsoport vezetője, valamint Medgyesy S. Norbert történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója szerkesztette, a CD-lemez összeállításában pedig művészeti vezetőként Vakler Anna, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanára működött közre.
 Az ünnepségen Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András úgy fogalmazott, hogy közösen kell visszatalálnunk a Szent István által megfogalmazott hűségre. „Székesfehérvárnak is meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy hűséges legyen ahhoz az eszméhez, amely miatt a 21. században Szent István városának nevezheti magát. Amikor először kezembe vettem ezt a csodálatos alkotást, egyből az jutott az eszembe, hogy ez egy hiánypótló kötet. Aki ismeri ennek a városnak a történelmét, az tudhatja, hogy hosszú évekig próbálták semmissé tenni Szent István király szellemiségét. Úgy gondolom, hogy a mi, közös felelősségünk az, hogy a Szent Istvántól ránk hagyományozódott hűségre szorosan együttműködve visszataláljunk. A Székesfehérvári Királyi Napok 2015 rendezvénysorozat is ezt a fajta hűséget hivatott újjáépíteni. Nagyon fontos az az együttműködés, amely a város, a Székesfehérvári Egyházmegye, a civil szervezetek, a művészek és a kultúra szereplői között kialakult. Ezek a szereplők szükségesek ugyanis ahhoz, hogy a Szent István által megfogalmazott nemes gondolatot újjáépítve, az ebből fakadó felelősséget is tudatosan vállalja a város és annak minél több polgára.” – zárta ünnepi gondolatait dr. Cser-Palkovics András.
  „A magyarság kapcsán azt hiszem, lehetetlen először nem I. Szent István királyra gondolnunk. Elsőként azért ő juthat az eszünkbe, mert élete erényekben hihetetlenül gazdag volt, ezen kívül a hatása a mai napig eltörölhetetlenül jelen van. Szent Istvánban az élet nagyon szép egységét tapasztalhatjuk meg: a meggyőződést követő életet, a szentség megvalósítását a mindennapokban, az Istentől jövő szeretetet, és annak kiárasztását egy nemzetre. Uralkodásában ugyanakkor a következetes keménységet is megtapasztalhatjuk, amely nélkül az ember nemhogy saját nemzetét, de önmagát sem tudja formálni. Ez az egység megragadta magyarok lelkét, és mélyen jót hagyott bennünk.” – közölte Spányi Antal megyés püspök, aki azt is megjegyezte Szent István kapcsán, hogy minden egyes ábrázolásában ennek az életnek a tisztelete jelenik meg.
 A magyar katolikus egyház történetében a nemzeti történelemhez kötődő leglényegesebb kultusz Szent Istvánhoz kapcsolódik. A zsolozsmák, a liturgikus szövegek, a himnuszok és az énekek szent királyunk életének, legfőbb cselekedeteinek állítanak méltó emléket. A mű az országalapítónk szentté avatásától, 1083-tól a 20. század elejéig létrejövő egyszólamú liturgikus, epikus és népi alkotásokat foglalja magában liturgikus és történeti forrásokból, mai helyesírással, illetve közérthető magyarázatokkal. „A művet végigolvasva két dolgot állapíthatunk meg. Egyrészt a népénekek kapcsán azt fedezhetjük fel, hogy az emberek végigénekelték Szent István királyunk életének eseményeit. A kötetben világosan látható, hogy a középkori krónikákat, legendákat, valamint kronologikus sorrendben az évszámokat is beleénekelték az egyes tételekbe. Másrészt történetileg hiteles, ugyanakkor irodalmi és zenei értékeket egyaránt tartalmazó művet tarthat kezében a kedves olvasó. Összesen 107 énekkel találkozhatunk a műben: ebből 41 magyar nyelvű, strófikus népének, illetve 66 latin gregorián népének is szerepel a könyvben. Természetesen utóbbiak magyar fordításban is megtalálhatóak. Gyakorlati céllal készítettük el a kötetet az iskoláknak, templomoknak, karnagyoknak, kántoroknak, annak érdekében, hogy teljes legyen a Szent István kép.” – mondta Dr. Medgyesy S. Norbert történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója.
 A szerdai ünnepségen Vakler Anna, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanára a kötet és a CD-lemez mindennapi használatába avatta be a megjelenteket. „A magyarok olyan közösségét alkotjuk, akik rendkívül fontosnak tartják, hogy Szent István emlékezetében és tiszteletében megfogalmazzuk saját magunk magyarságát, és közösségünk egységét erősítsük. Az ember életében vannak olyan alapkövek, amelyekkel bármikor is találkozik, azokra minden esetben reagálnia kell. Az egyik ilyen alapkő mindenképpen államalapító királyunk emlékezete kell, hogy legyen az életünkben.” – mondta Vakler Anna.
 A jeles alkotás szerkezetileg három részre tagolható. Első ízben Kerny Terézia, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Művészettörténeti Kutatóintézet művészettörténésze ad minden részletre kiterjedő áttekintést Szent István király életéről, továbbá a Szent Jobb történetéről. A második egységben Szent István ünnepének, augusztus 20-nak teljes liturgiáját ismerhetjük meg Kovács Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tudományos munkatársa, az Egyházzenei Kutatócsoport vezetőjének írásában. A harmadik nagy fejezetben Medgyesy S. Norbert a strófikus népénekekről számol be részletesen, három nagy egység révén. Ebben a részben elkülöníthetjük egymástól a himnikus, liturgikus tételeket, az epikus-históriás énekeket, valamint a köszöntő és bizalommal teli könyörgő költeményeket is. A bemutatón a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék tanítványai működtek közre Vakler Anna vezetésével. Az eseményen szólót énekelt Bartolf Zsuzsanna, Nemcsics Kinga és Zsikó Zoltán.

Kultúra

  1. A Háry János koncertszerű előadásával zárult az augusztus 20-i nemzeti ünnep

    A Háry János című Kodály Zoltán-daljáték koncertszerű előadásával zárultak az államalapítás ünnepének tiszteletére rendezett programok Székesfehérváron. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a közreműködő neves előadóművészek és városi kórusok tagjaiból álló összkar nagyszabású közös produkcióját telt házas közönség kísérte figyelemmel augusztus huszadikának estéjén a Zichy-színpadon. 

    2026.08.21.
  2. Kenyéráldás Szent István ünnepén

     Augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén Spányi Antal megyés püspök Szent István tiszteletére celebrált ünnepi szentmisét a Szent Korona hiteles másolata és első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében a székesegyházban. A püspök a ceremónia végén megáldotta az új kenyeret, az élet szimbólumát, majd átadta azt dr. Cser-Palkovics András polgármesternek, rajta keresztül pedig minden székesfehérvárinak.

    2026.08.20.
  3. Kenyérszentelés Kisfaludon

    A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.

    2026.08.21.
  4. Kodály Zoltán: Háry János

    Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.

    2026.08.21.