Hétfőtől vásárolhatják meg a pártok a választási névjegyzék adatait

 Az áprilisi országgyűlési választáson induló jelöltek, jelölőszervezetek mától kaphatják meg a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét, amennyiben ezt kérik és fizetnek érte. A törvény azért biztosít lehetőséget a névjegyzékben szereplő mintegy 8 millió választó név- és lakcímadataihoz való hozzájutáshoz, hogy a pártok az országgyűlési választás kampányában közvetlenül is megszólíthassák a választópolgárokat. Az adatszolgáltatásra a választást megelőző 20. naptól, azaz március 22-étől van lehetőség.
2010.03.22. 06:56 |
Az áprilisi országgyűlési választáson induló jelöltek, jelölőszervezetek mától kaphatják meg a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét, amennyiben ezt kérik és fizetnek érte. A törvény azért biztosít lehetőséget a névjegyzékben szereplő mintegy 8 millió választó név- és lakcímadataihoz való hozzájutáshoz, hogy a pártok az országgyűlési választás kampányában közvetlenül is megszólíthassák a választópolgárokat. Az adatszolgáltatásra a választást megelőző 20. naptól, azaz március 22-étől van lehetőség.
 
 A díjfizetés mértékéről a 10/1998. (akkori) belügyminisztériumi (BM) rendelet rendelkezik: e szerint a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utóneve, lakcíme (nemenként, korcsoportos és lakcím szerinti bontásban) elektronikus adathordozón fejenként 3,30 forintba kerül, papíron 5,40 forintba, míg öntapadós etiketten 6,40 forintba. Az adatokért a tavalyi európai parlamenti választáskor is ugyanennyit kellett fizetni.
 
 A közszemlére tett névjegyzék másolatát az egyes településeken a helyi választási iroda vezetőjétől, a jegyzőtől is kérhetik a jelöltek és a pártok szavazóköri bontásban. Az adatokat március 22-étől kaphatják meg. A közszemlére tett névjegyzék másolata A/4-es formátumban laponként 10,20 forintba kerül, ez sem változott tavalyhoz képest.
 

Magyarország

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.
  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.
  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.
  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.