A kelet- és közép-európai régióban, így Magyarországon is az olvasás a szabadidős tevékenységek rangsorában a filmek és a zene mögé szorult. A felmérések szerint ráadásul többen olvasnak újságot vagy magazinokat, mint könyveket. Magyarország azonban még így is jobban áll, mint szomszédai: az Európai mezőnyben a svédek, a britek és az oroszok mögött a negyedik helyet foglalja el a rendszeresen könyvet olvasók számát tekintve.
A kelet- és közép-európai régióban, így Magyarországon is az olvasás a szabadidős tevékenységek rangsorában a filmek és a zene mögé szorult. A felmérések szerint ráadásul többen olvasnak újságot vagy magazinokat, mint könyveket. Magyarország azonban még így is jobban áll, mint szomszédai: az Európai mezőnyben a svédek, a britek és az oroszok mögött a negyedik helyet foglalja el a rendszeresen könyvet olvasók számát tekintve.A GfK Piackutató Intézet globális fogyasztói trendeket vizsgáló felmérése 1997 óta évente mintegy 30 országban, 30 ezer ember megkérdezésével készül. A 2007-es tanulmány adatai azt mutatják, hogy a kelet- és közép-európai régióban a megkérdezettek 51 százaléka a mozi és a filmek iránt érdeklődik, zenét tízből négy válaszadó (42 százalék) hallgat, és csupán 33 százalék szeret olvasni. Ezen belül is a megkérdezettek többsége (66 százalék) újságot olvas, amit a magazinolvasás követ 43 százalékkal, és csak harmadik a könyvolvasás 38 százalékkal. Magyarországi viszonylatban újságolvasással 78 százalék, magazinolvasással 51 százalék, könyvolvasással 41 százalék tölti a szabadidejét.
A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2005 októberi felmérésének eredménye is azt mutatta: Magyarországon visszaesett a könyvolvasó felnőttek száma, és nőtt a nem olvasók aránya. A Libri Kft., a Líra és Lant Rt. és a Pécsi Direkt Kft. megbízásából készült, ezer fős reprezentatív mintán alapuló közvélemény-kutatás szerint 2005-ben a felnőtt lakosság negyede olvasott rendszeresen és egyharmada ritkán, míg 2002-ben még egyharmaduk olvasott rendszeresen és négytizedük ritkán. Három év alatt az egyáltalán nem olvasók aránya mintegy másfélszeresére, 27 százalékról 42 százalékra nőtt.
A sosem olvasók csaknem fele időhiánnyal indokolta, hogy nem olvas. Egyötödük állította: könyvet nem, csak rövidebb dolgot olvas, egyötödük arra hivatkozott, hogy fáj a szeme, csaknem ugyanennyien mondták nyíltan azt, hogy nem szeretnek olvasni.
Az adatok szerint egy felnőtt magyar átlagosan évi 7-8 könyvet olvas el, ezen belül a felnőtt lakosság 15 százaléka olvas átlagosan havi 1 könyvet, azaz ők tekinthetők valóban rendszeres olvasóknak. A legtöbbet a nők, az idősek, az iskolázottabbak, illetve a közép-magyarországiak és a dél-alföldiek olvasnak.
A könyvolvasók leginkább valamilyen irodalmat olvasnak: 38 százalékuk olvas gyakran szépirodalmat, 31 százalékuk szórakoztató irodalmat és 30 százalékuk tényirodalmat. A legkevésbé idegen nyelvű könyveket, művészeti köteteket, illetve ifjúsági és gyerekkönyveket olvasnak a válaszadók.
A Szonda Ipsos - Gfk Hungária 2007-es Nemzeti Médiaanalízis felmérése 16 ezer fő vizsgálatával arra mutat rá, hogy a megkérdezettek 16 százaléka állította: hetente többször olvas könyvet. A ritkábban olvasók és a szinte soha nem olvasók aránya a legmagasabb, 27 százalék.
Bár a felmérések szerint a könyvolvasás visszaszorul a szabadidős tevékenységek körében, megegyeznek az adatok arról is, hogy most nő fel az a generáció, amely a Harry Potter- és Tolkien-könyvek által megszerette az olvasást. A Tárki Társadalomkutatási Intézet felmérése szerint kétszer annyi nem kötelező irodalmat olvasnak a gyerekek, mint kötelezőt.
A GfK adatai pedig hangsúlyozzák azt is, hogy míg a könyvolvasásra globálisan a válaszadók 37 százaléka adja a fejét, ha hajszálnyival is, de jobb eredményt mondhat magáénak a kelet- és közép-európai (38 százalék), mint a nyugat-európai régió (37 százalék). Legnagyobb arányban a svédek (46 százalék), a britek (44 százalék), az oroszok (42 százalék) és a magyarok (41 százalék) olvasnak legalább hetente egy alkalommal könyvet.