Hely, ahol élünk! - Öreghegy históriájával kezdődött a helytörténeti előadássorozat

Székesfehérvár Szőlőhegyének múltja az Árpád-korra nyúlik vissza, tehát régi városi szőlőkultúráról beszélhetünk, amely egyébiránt a szabad királyi városok polgárságának természetes hagyománya.

Időben nagyot ugorva a török korból van értékes forrásunk a Szőlőhegy múltjára vonatkozóan: Evlia Cselebi, török utazó bejárta az Oszmán Birodalom területének nagy részét. - kezdte előadását a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója.

Levéltári forrásokkal 1688-tól rendelkezünk, többek között magyar nyelvű forrásokkal is. Ekkortól kezdve tudjuk pontosan térképezni a telekkönyvezések menetét, a Szőlőhegy bővülését. 1731-ben megjelentek a szőlőhegyi rendszabályok és innentől kezdve pontosan nyomon követhető a hegy története.

Sajnos fontos szerepet játszott a Szőlőhegy átalakulásában a filoxéra vagy gyökértetű, ami gyakorlatilag a szőlőterületek nagy részének pusztulását eredményezi. Ha történt is revitalizáció, a hagyományos szőlőhegy átalakult. Ahogyan Sopronban és Pécsett is, a korábbi kis hajlékok, pincék helyett nagyobb, villaszerű épületek épülnek.

Csitáryak, Fanták, Karlok, Feldmayerek is vagy akár Szekfű Gyula, történész és sokan mások nyári lakként használják szőlőhegyi házukat. - folytatta Csurgai Horváth József.

Az 1890-es évek végén villamost terveztek a Vasútállomástól Túrózsák-Szőlőhegyre.

Érdekesség, hogy akkor még villanyvilágítás sem volt a városban, de terveztek egy pici erőművet, ami végül nem valósult meg. (Később, 1911-ben is született terv villamos létrehozására, de nem az Öreghegy vonatkozásában, hanem a Belvárosban). - tette hozzá az előadó.

Később a bányató keletkezése jelentős esemény (a legtöbb forrás ezt 1917-re teszi, de vannak ettől eltérő adatok is).

Természetesen 1923-tól a Bory-vár is átalakítja a területet, 1935-ben már csoportos látogatások történnek a Bory-várhoz, tehát egyfajta turizmus is jellemzi a térséget. Az 1930-as években iskola jön létre a hegyen.

A terület kiválik a Felsővárosi Plébánia területéből, önálló lelkészség lesz, utóbb plébánia, bár az egyházi hagyományok korábbiak, gondoljunk a Szent Donát Kápolnára, amelyet a második világháború pusztított el. - zárta gondolatait Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója.

Október 31-én, 17 órakor a Királykút Emlékházban Bartos György előadásával folytatódnak a helytörténeti esték.