Hazai és nemzetközi farsangi szokásokkal ismerkedhetünk az új szabadtéri kiállításon

A kiállítás február végéig látható a Fő utcán és a Városház téren, valamint az intézmény közösségi oldalán.

fotó: Lőrincz Miklós

A farsang a téltemetés, a tavaszvárás ősi örömünnepe világszerte, és hagyományosan vízkereszttől hamvazószerdáig, ebben az esztendőben február 17-ig tart. A húsvét előtti nagyböjt kezdetéig tartó időszak a mulatozás időszaka – ez volt a párválasztási és egyben az esküvői szezon is, mivel a húsvéti böjt idején már tilos volt táncolni és esküvőt tartani. A világban a legtöbb szokás az utolsó napokhoz, farsang farkához kötődik, ezért időzítette a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ is a farsangi időszak második felére ezt a kiállítást. A tárlat megismerteti a látogatókat Székesfehérvár tucatnyi testvérvárosa közül öttel: Biograd na Moru, Cento, Chorley, Pozsony és Schwäbisch Gmünd rövid bemutatója mellett az ottani farsangi szokásokról lehet olvasni a tablókon. Látványos karneváli zenés-táncos felvonulás, jelmezverseny, maszkabál, mulatság, lakoma, fánk – a tablókat olvasgatva tapasztalhatjuk, hogy a földrajzi távolság ellenére a farsangi szokások elég közel állnak egymáshoz.
A hazai népszokások közül kiemelkedik a mohácsi busójárás, a Mohácson és környékén élő római katolikus délszlávok, a sokácok téltemetése – ez ma már hungarikum, szerepel az UNESCO szellemi világörökség listáján is. A busójárás mellett a mohai tikverőzés a legismertebb hazai alakoskodó farsangi népszokás; a városunktól mindössze tíz kilométerre fekvő Fejér megyei községbe nagyon sok fehérvári is ellátogat évről évre. Ha farsang, akkor fánk: természetesen a népszerű édesség is szerepel az egyik tablón, ahogy a fehérvári batyus bál és a bőgőtemetés is.