Hatvankilencezer forintra emelkedett a minimálbér

 Emelkedett az országosan kötelező minimálbér, illetve a szakképesítést igénylő munkakörökben fizetendő bérminimum az idén január elsejétől, nőttek a minimálbérhez rendelt egyéb juttatások is, mint például az álláskeresők járadéka. A minimálbér a 2007-ben kötelező 65 500 forintról 2008-ban 69 000 forintra emelkedett. A szakképzést igénylő munkakörökben ehhez képest 1,2-szeres, illetve 1,25-szörös szorzót kell alkalmazni attól függően, hogy a dolgozó rendelkezik-e kétéves gyakorlattal.

2008.01.06. 09:55 |
 Emelkedett az országosan kötelező minimálbér, illetve a szakképesítést igénylő munkakörökben fizetendő bérminimum az idén január elsejétől, nőttek a minimálbérhez rendelt egyéb juttatások is, mint például az álláskeresők járadéka. A minimálbér a 2007-ben kötelező 65 500 forintról 2008-ban 69 000 forintra emelkedett. A szakképzést igénylő munkakörökben ehhez képest 1,2-szeres, illetve 1,25-szörös szorzót kell alkalmazni attól függően, hogy a dolgozó rendelkezik-e kétéves gyakorlattal.

 Ez annyit jelent, hogy a múlt évben kötelező 75 300 forintos bérminimum helyett 86 300 forintot kell fizetni a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben.

 A szakképzettek bérminimumát a 2005-ben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) kötött egyezség szerint 2006. július elsejétől fizetik a munkáltatók, akkor a 62 500 forintos minimálbérhez képest 1,05-szoros, illetve az 1,1-szeres szorzót kellett alkalmazni.

 A 2007-ben kötelező 65 500 forintos minimálbérhez képest 1,1-szeres illetve 1,15-szoros szorzót kellett alkalmazni. A megállapodásban szerepel az is, hogy a felsőfokú iskolai végzettséget és/vagy akkreditált felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben 2006-ban, 2007-ben, illetve 2008-ban lehetőleg a minimálbérhez viszonyított 1,4; 1,5; 1,6-os szorzót alkalmazzanak a munkahelyek.

 A minimálbér 2005-ben 57 ezer forint volt, akkor még nem volt a szakképzetteknek kötelező bérminimuma. Az OÉT egyezség szerint az ágazati érdekegyeztető fórumok lehetőséget kaptak arra, hogy az országosan kötelező szakképzettek bérminimumánál alacsonyabb tételről is megegyezhetnek.

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.

    2026.08.15.
  2. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye

    Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.

    2026.08.07.
  3. Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák

    Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.

    2026.08.02.
  4. További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár

    Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.

    2026.08.01.