-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Hatvankilencezer forintra emelkedett a minimálbér
Emelkedett az országosan kötelező minimálbér, illetve a szakképesítést igénylő munkakörökben fizetendő bérminimum az idén január elsejétől, nőttek a minimálbérhez rendelt egyéb juttatások is, mint például az álláskeresők járadéka. A minimálbér a 2007-ben kötelező 65 500 forintról 2008-ban 69 000 forintra emelkedett. A szakképzést igénylő munkakörökben ehhez képest 1,2-szeres, illetve 1,25-szörös szorzót kell alkalmazni attól függően, hogy a dolgozó rendelkezik-e kétéves gyakorlattal.
2008.01.06. 09:55 |
Emelkedett az országosan kötelező minimálbér, illetve a szakképesítést igénylő munkakörökben fizetendő bérminimum az idén január elsejétől, nőttek a minimálbérhez rendelt egyéb juttatások is, mint például az álláskeresők járadéka. A minimálbér a 2007-ben kötelező 65 500 forintról 2008-ban 69 000 forintra emelkedett. A szakképzést igénylő munkakörökben ehhez képest 1,2-szeres, illetve 1,25-szörös szorzót kell alkalmazni attól függően, hogy a dolgozó rendelkezik-e kétéves gyakorlattal.
Ez annyit jelent, hogy a múlt évben kötelező 75 300 forintos bérminimum helyett 86 300 forintot kell fizetni a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben.
A szakképzettek bérminimumát a 2005-ben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) kötött egyezség szerint 2006. július elsejétől fizetik a munkáltatók, akkor a 62 500 forintos minimálbérhez képest 1,05-szoros, illetve az 1,1-szeres szorzót kellett alkalmazni.
A 2007-ben kötelező 65 500 forintos minimálbérhez képest 1,1-szeres illetve 1,15-szoros szorzót kellett alkalmazni. A megállapodásban szerepel az is, hogy a felsőfokú iskolai végzettséget és/vagy akkreditált felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben 2006-ban, 2007-ben, illetve 2008-ban lehetőleg a minimálbérhez viszonyított 1,4; 1,5; 1,6-os szorzót alkalmazzanak a munkahelyek.
A minimálbér 2005-ben 57 ezer forint volt, akkor még nem volt a szakképzetteknek kötelező bérminimuma. Az OÉT egyezség szerint az ágazati érdekegyeztető fórumok lehetőséget kaptak arra, hogy az országosan kötelező szakképzettek bérminimumánál alacsonyabb tételről is megegyezhetnek.
Ez annyit jelent, hogy a múlt évben kötelező 75 300 forintos bérminimum helyett 86 300 forintot kell fizetni a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben.
A szakképzettek bérminimumát a 2005-ben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) kötött egyezség szerint 2006. július elsejétől fizetik a munkáltatók, akkor a 62 500 forintos minimálbérhez képest 1,05-szoros, illetve az 1,1-szeres szorzót kellett alkalmazni.
A 2007-ben kötelező 65 500 forintos minimálbérhez képest 1,1-szeres illetve 1,15-szoros szorzót kellett alkalmazni. A megállapodásban szerepel az is, hogy a felsőfokú iskolai végzettséget és/vagy akkreditált felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben 2006-ban, 2007-ben, illetve 2008-ban lehetőleg a minimálbérhez viszonyított 1,4; 1,5; 1,6-os szorzót alkalmazzanak a munkahelyek.
A minimálbér 2005-ben 57 ezer forint volt, akkor még nem volt a szakképzetteknek kötelező bérminimuma. Az OÉT egyezség szerint az ágazati érdekegyeztető fórumok lehetőséget kaptak arra, hogy az országosan kötelező szakképzettek bérminimumánál alacsonyabb tételről is megegyezhetnek.
